Több száz magyar beteg eshetett áldozatul a csalásoknak: ez rosszabb mint a hálapénz?

A napokban egy nő különös panasszal keresett fel egy jogvédő szervezetet -írja a közlemény. Azt vette észre, hogy pszichiátere meg nem történt kezeléseket tüntet fel a leletein, hogy azok ezáltal elszámolhatóak legyenek a társadalombiztosító felé. A nő a szervezet segítségével több panaszt is benyújtott a hatóságok felé az ügyben.

Az asszony már hosszú ideje jár vissza a kontrollkezelésekre, melyek során a szokásos injekciót minden alkalommal megkapta. A szakmai protokoll szerint a szer beadását egy vizsgálatnak kellene megelőznie, mely megerősíti, hogy fenn áll-e még a diagnózis kritériumainak megfelelő mentális állapot. A nőt évek óta kezelő pszichiáter azonban nemcsak hogy elmulasztotta végrehajtani ezt a vizsgálatot a havi találkozók során, de - azt feltételezve, hogy pszichiátriai betegként biztosan nem kelti majd fel a nő figyelmét - gondosan leadminisztrálta a szükséges kezeléseket, mintha szabály szerint meg is történtek volna. Ezzel amellett, hogy semmibe vette saját felelősségét az asszony kezeléséért, olyan összegeket is bezsebelt a társadalombiztosítótól, melyekre sohasem volt jogosult.

A probléma sajnos nem egyedi és nem új keletű. A pszichiátriai visszaélések feltárására szakosodott civil szervezet évek óta tárja fel a pszichiátria területén elkövetett pénzügyi csalásokat. Mi is történik pontosan? Egy adott kezelést kétszer-háromszor is lejelentenek a biztosító felé; a pácienst egyszerre lejelentik járóbeteg és fekvőbeteg kezelésre; vagy egy 10 perces gyógyszerfelírás okán olyan "terápiákat" számláznak ki az egészségbiztosítás felé, amelyek egyébként 40-50 percig tartanak, és ezekből akár kettőt-hármat is. Mindezzel persze jogtalanul többszörözhetik meg a bevételeiket.

Egy Pest megyei férfi egy pszichiátriai osztályon kapott kezelést. Néhány nap múlva hazaengedték, de az egészségbiztosítónak erről nem szóltak: nekik továbbra is azt jelentették, hogy a férfi náluk van kezelésen, és felvették az ezért járó biztosítási pénzeket. Egy fiatal egri nő kamaszkora óta éveken át kapott pszichiátriai kezeléseket akarata ellenére; az ügy vizsgálata során kiderült, hogy a nő ellátásai során összesen 31 olyan pszichiátriai kezelést jelentettek le, amik soha nem történtek meg. Egy másik esetben egy pszichiáter alkalmazottként dolgozott egy pszichiátriai klinikán, miközben a magáncégével szolgáltatásokat nyújtott egy szociális intézetben. Az intézet egyik ápoltjának kivizsgálása után a vizsgálatot a pszichiátriai klinikán keresztül lejelentette a biztosítónak, ugyanakkor az intézettől is felvette a vizsgálatért járó munkadíjat - így a térítés összege duplán folyt be, az adófizetők pénzéből. Ráadásul a pszichiáter úgy írt fel receptre pszichiátriai szereket, hogy nem volt engedélye rá. Az ügy kivizsgálása során a pszichiáter azzal igyekezett kimenteni magát, hogy mindezt a betegek érdekében tette.

Az állami egészségügyi ellátásban dolgozó orvosok esetében persze a büntetést nem az orvostól, hanem a kórháztól vonják vissza. Annak ellenére, hogy az összeg visszafizetésében a kórház biztosítója részt vállal, figyelembe véve a magyar egészségügy és a kórházak sokszor alulfinanszírozott állapotát, halmozódó adósságait, nehéz pénzügyi helyzetét, ezek a csalások mindenképp hozzájárulnak az egészségügy és a kórházak pénzügyi nehézségeihez. 

Ráadásul a pszichiátriai kezelések többszörös kiszámlázása vagy TB-támogatás igénylése soha meg nem történt kezelések után azt a látszatot keltik, hogy a valóságosnál több kezelés történik, ami a pszichiáterek hiányának vagy túlhajszoltságának látszatát erősíti - és ami egyébként segít elterelni a figyelmet arról a tényről, hogy napjaink pszichiátriai kezelései igazából nem alkalmasak arra, hogy a páciensek lelki egészségét helyreállítsák.