Az ingatlanpiaci szegmensek többségében megállt a 2008 végén indult árcsökkenés - derül ki a legfrissebb, 2011-es első félévi adatokból. Budapesten a használt téglalakások ára 2010 második félévéről 2011 első félévére stagnált, a panellakások esetében csupán 1 százalékos csökkenés tapasztalható. Vidéken némileg nőtt a használt téglaépítésű lakások fajlagos ára az elmúlt félév során, a vidéki panellakásoknál azonban még 4 százalékos csökkenés látható a tranzakciós árak tekintetében.
A tégla értékálló befektetés. Ez a tézis sokáig tartotta magát a lakóingatlan piacon, a 2000-es évek elején, főleg az állami kamattámogatási rendszertől fűtve az árak éves emelkedése a lakóingatlan piacon kétszámjegyű volt. A kamattámogatási rendszer feltételeinek szigorodásával 2004-től már egy visszafogottabb, de stabilan 5-7 százalék közötti éves árnövekedés volt tapasztalható 2007-ig. A növekedés lassulása már a válságot megelőzően, 2007-ről 2008-ra érezhető volt a piacon, azonban a 2008-ban az ingatlanpiacot is elérő krach a fenti tézist megdönteni látszott.
"2011 első felében az árak csökkenése megtorpant, és a válság óta egyre lassuló ütemű csökkenés stagnálásba ment át." - mondta Kühne Kata az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Budapesten a használt tégla építésű és panellakások ára 2011 első félévében megtartotta a 2010 második félévében tapasztalt szintet. A használt, téglaépítésű házak (ide értve a családi házakat, ikerházakat és sorházakat) esetében 2010 második felében már emelkedésnek indultak az árak, de ez a fellendülés most még csak rövid életű volt, ugyanis 2011 első félévére az előző év azonos időszakára jellemző szintre csökkentek.
Az árak stagnálása azt jelenti, hogy kialakult egy, a válság előtti időszakhoz képest jelentősen megcsappant kereslethez igazodott az új egyensúlyi árszint. Ez az egyensúly azonban nagy valószínűséggel nem lesz hosszú életű. "A moratóriumok feloldásával két ellentétes hatás is éri a piacot, egyrészt nőni fog a kínálat, ami nyomás helyezhet az árakra - bár a kvótarendszer ezt a nyomást jelentősen korlátozza, illetve az eddig kiváró vásárlók várható színrelépése a keresletet élénkítheti, ami az árak emelkedésére hat. A két hatás eredőjeként további jelentős árcsökkenés nem várható, sőt egy pozitív forgatókönyv esetén az árak növekedésnek is indulhatnak." - hangsúlyozta Déry Attila az Otthon Centrum vezető elemzője. Szerinte a hosszabb távú kilátások is pozitívak, a gazdasági növekedés, a háztartások várakozásai illetve, a finanszírozási környezet javulása a lakáspiaci keresletet élénkíthetik, ami szintén az árak növekedésében jelenhet meg.
Vidéken nagy vonalakban hasonló a helyzet az árváltozások tekintetében, mint a fővárosban. A panellakások fajlagos ára, miután 2010-ben végig a 2009 második felében elért árszinten maradt, 2011 első felében újabb 4 százalékkal csökkent. Az országban területenként azonban eltérő a helyzet. Debrecenben és Győrben már nőt a panellakások fajlagos ára 2010 második fele és 2011 első fele között, Miskolcon még csökkenés érzékelhető. Használt téglaépítésű lakások tekintetében vidéken már minimális, 1 százalék körüli emelkedés látható. Szegeden, Székesfehérváron és Tatabányán 2011 első felében megmaradt a 2010 második felében jellemző árszínvonal, ebben a szegmensben, Győrben növekedtek már az árak, de Debrecenben és Szombathelyen még minimális csökkenés volt tapasztalható.
Az Otthon Centrum vezető elemzője szerint a vidéki árak alakulásából kitűnik, hogy a jelentősebb tendenciákat az egész országra jellemző tényezők határozzák meg, a helyi viszonyok csak kisebb mértékben befolyásolják az árak viselkedését. A vidéki városokban kulcsfontosságú lesz az árverési kvótarendszer működése, hogy a gyengébb felszívó képességű piacokon se jelenjen meg túlzottan sok nyomott árú ingatlan. Főleg a közepes és kisebb városokban jelenhet ez meg problémaként, mivel a KSH adatai szerint a 100.000 főt meghaladó lélekszámú városokban 2010-ben a lakásállomány átlagosan 2,5 százaléka cserélt gazdát, ami még a budapesti 2,2 százalékos mutatót is meghaladja.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
Az ingatlanok az elmúlt két évben vesztettek értékükből, ezért a fenti tézis erre az időszakra nem igaz, de az ingatlan mindig is hosszú távú "befektetésnek" számított. Az árcsökkenés megtorpanni látszik, és pozitív változások esetén hosszú távon ezt a csorbát a jövő árnövekedése ki is köszörülheti. Jelentős hozamokra egyelőre nem érdemes számítani, de az esetek többségében, bár az értékállóságot mindenki szereti szem előtt tartani, az ingatlannak fő funkciója nem is a befektetés, hanem az otthon.
A legnagyobb hazai ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint az eurós árképzés elsősorban a budapesti befektetői piacra és a Balaton környékére jellemző.
A kormány bejelentette a januári rezsistop részleteit: a rendkívüli hideg miatt megugrott fogyasztásra 30 százalékos kedvezményt adnak a háztartásoknak.
A negyedévente irányadó 2,5 százalékos áremelkedésnél jóval mérsékeltebb drágulást mért az az Otthon Centrum az új építésű vidéki lakáspiacon 2025 negyedik negyedévben.
Miközben Magyarországon az elmúlt évtizedben elszabadultak a lakásárak és a bérleti díjak, Bécsben sikerült megőrizni a megfizethetőséget és a stabilitást.
Miről szól Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe? Cikkünkben azt is bemutatjuk, hogyan alakult ki a gyertyaszentelés szokása, mit szimbolizál a szentelt gyertya.
A kormány több ponton is módosította az évi nettó 1 millió forintos, vissza nem térítendő Otthontámogatás szabályait, bővítve a jogosultak körét és az elfogadható finanszírozási...
A Fővárosi Csatornázási Művek szerint a nedves törlőkendők és a csatornába öntött zsiradékok továbbra is komoly üzemeltetési kockázatot jelentenek Budapesten.
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.