Újabb SMS-csalási hullám érte el a magyar mobilhasználókat, amely alattomos módszerrel próbálja kicsalni az emberek pénzét.
Az elmúlt hetekben egyre többen számolnak be arról, hogy olyan csomagot kaptak, melyet nem is rendeltek meg.
A zsarolóvírus-támadások 88%-a munkaidőn kívül történik, amikor a szervezetek védelme ugyanolyan erős csak a reakció képesség csökken.
Az úgynevezett skimmelés – vagyis a bankkártyaadatok illegális leolvasása ATM-ekből, fizetőterminálokról és benzinkutakon – egyre nagyobb károkat okoz szerte a világon.
Magyar felhasználókat célzó csaló hirdetésekből 48 millió eurós bevétel jöhetett össze egyetlen év alatt.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság felhívta a figyelmet, hogy a rendőrség e-mailben soha nem kér személyes adatot vagy pénzt.
A jelentés szerint a nyomozás a „terrorizmus támogatásának” gyanújával indult, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) anyagai alapján.
A TikTokon és az Instagramon egyre több olyan videó terjed, amely a Lidl nevével próbál hitelességet kölcsönözni, de közben kamu az egész.
Az Internet Hotline a digitális védőháló részeként elsősorban az interneten elérhető konkrét tartalmak, és az azokra mutató pontos hivatkozások ismeretében tud segítséget nyújtani az áldozatoknak.
A legtöbb kibertámadás ma már nem úgy kezdődik, hogy a hackerek egy ritka technikai hibát keresnek egy programban.
Egyetlen kiszivárgott jelszó ma már nem csak egy fiókot veszélyeztet – akár az összes többihez is hozzáférést biztosíthat a támadóknak
A hat sebezhetőség közül három nyilvánosan is ismert volt, ami azt jelenti, hogy már létezhetnek hozzájuk kapcsolódó támadási módszerek az interneten.
A csalók egyre gyakrabban vetik be a mesterséges intelligenciát, hogy hitelesebbnek tűnjenek, ami megnehezíti az online átverések felismerését
Az idei téli olimpia közeledtével nemcsak a sportolók, hanem a kiberbűnözők is csúcsformába lendülnek.
Újra futárcég nevével próbálnak adatokat és pénzt kicsalni a csalók: ezúttal a DPD-re hivatkozó SMS érkezik egy külföldi, fülöp-szigeteki számról.
2024-ben több mint 226 ezer kártyás tranzakciót és banki átutalást érintő visszaélés történt Magyarországon 41,9 milliárd forint értékben.
A csalók aztán felhívták telefonon is, magyar számról, és azt állították, hogy „brókerként” segítenek a befektetés kezelésében.
A bankkártyás csalások összértéke 3,3 millió euróról 22,4 millió euróra nőtt, a fenyegetés már rendszerszintű az online fizetésekben.
Az elmúlt napokban a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nevével éltek vissza egy internetes felületen.
Bár a Google hatékonyan szűri a spam és csaló leveleket, a védelem nem tökéletes.
