Koronavírus: itt az IMF mesterterve, agresszív és merész intézkedések jöhetnek

Hirtelen kegyetlenséggel csapott le Európára az új koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkhatás. Jelenleg még nem tudni milyen hosszú lesz ez a gazdasági válság, annyit azonban már látni lehet, hogy mennyire súlyos hatást fog gyakorolni a gazdaságok minden szintjére. Az országok kormányzati intézkedéseinek következtében bezárt "nem-létfontosságú" szolgáltatások piaca például a nagyobb európai gazdaságokban a teljes termelésnek akár az egyharmadát is kitehetik. Mindez azt jelenti, hogy minden egyes hónappal, amíg ezek a szolgáltatók zárva tartanak, az adott gazdaság GDP-je 3 százalékkal csökken, és ehhez még hozzájönnek az egyéb súlyosbító tényezők, és a tovább gyűrűzés hatása is. Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) elemzői szerint, egy egész Európát érintő gazdasági recesszió finom kifejezés arra, ami ránk vár.

Ugyan a kontinensen világviszonylatban is fejlettnek mondható szociális hálók, és gazdasági stabilitás sokat segítenek majd a cégeknek és a lakosságnak, hogy átvészeljék a ránk váró válságot, de nem lehet kétség afelől sem, hogy további intézkedésekre lesz szükség a sokkhatás miatt. Az európai országok sokszínű és innovatív megoldásokkal álltak neki, hogy kezeljék a felmerült krízishelyzetet. A Nemzetközi Valutaalap egy honlapon gyűjtötte össze, hogy tagjai milyen intézkedéseket vezettek be az új koronavírus gazdasági hatásainak mérséklésére és megfékezésére.

Az európai országoknak agresszív, merész és átfogó választ kell adniuk a felmerült válsághelyzetre. Mint azt az IMF javasolja, "ha valaha szükség volt bevetni a biztonsági tartalékokat, akkor az most van!" Hogy jobban megérthessük a válságra adott válaszokat és intézkedéseket, az IMF 3 fő szempont alapján sorolta be a kontinensünk országait:

• Fejlett európai gazdaságok.
• Fejlődő európai gazdaságok, akik nem tagjai az eurózónának.
  
• Fejlődő gazdaságok, akik nem EU tagállamok.

Fejlett országok

Ezen országok természetükből adódóan nagyobb pénzügyi mozgástérrel rendelkeznek, és törvényhozóiknak kapóra is jön ez a kis szabadság, amivel bele is kezdtek a brutális monetáris lazításba, és pénzügyi mentőcsomagok bevetésébe - írja az IMF. Hozzáteszik: a pénzügyi szabályozásokat és korlátozásokat javarészben felfüggesztették a válságkezelés idejére, így az államháztartások költségvetési hiánymutatói sem fognak gátat szabni a koronavírus okozta válság kezelésének. Ugyanígy tettek a központi bankok is, akik növelték a bankközi likviditást, és a monetáris megkötéseiken is lazítottak, hogy a bankok átsegíthessék a lakosságot a nehéz időkön.

- olvasható az anyagban.

Fejlődő országok, akik nem tagjai az eurózónának

Az IMF szerint az Európai Uniónak azon tagországai, akik saját valutával rendelkeznek illetve nem tagjai az eurózónának - ide tartozik például Magyarország is - már jellemzően kevesebb a pénzügyi szabadsággal és mozgástérrel rendelkeznek. Azonban nagyon fontos szempont, hogy a megelőző válságokhoz képest - például a 2008-as pénzügyi válság óta - az elmúlt években jelentősen megerősödött a bankszektor ezekben a gazdaságokban, illetve az államháztartások hiányát és teljes adósságát is sikerült érdemben csökkenteniük.

- szögezik le a jelentésben.

Fejlődő országok, akik nem EU tagállamok.

A jelenlegi járvány okozta gazdasági visszaesést az utolsó csoport szenvedheti meg a legnagyobb mértékben - vélik a Valutaalap elemzői. Mint írják, ők azok az európai országok, akik még nem csatlakoztak az Európai Unióhoz. Ugyan a pénzügyi stabilitás tekintetében itt tapasztalhatjuk a legnagyobb eltérést az egyes országok gazdaságai között, annyiban mégis hasonlítanak egymáshoz, hogy a pénzpiacaik fejletlenek, és kevesebb csatornán kapcsolódnak az uniós intézkedések hálójába.

"Tekintettel arra, hogy számukra szűkösebb az elérhető külső pénzügyi források listája, és a bank szektoraik is gyengébb lábakon állnak, ezeknek az országoknak már kiemelkedően nehéz lesz megbirkózni a koronavírus gazdasági sokkhatásával, és a költségvetéseik egyensúlyban tartásával. Tovább nehezíti az ő esetüket, hogy nem állnak rendelkezésre olyan pénzügyi segélyek, mint amit az Európai Unió nyújt a tagállamainak a széles gazdasági védőernyőjén, és intézményi stabilitásán keresztül" - derül ki az elemzésből.

Végeredményben

Ezeket a szempontokat végignézve nem meglepő, hogy az utóbbi két csoport tagjai fordultak a Nemzetközi Valutaalaphoz, hogy segítséget kérjenek a globális járvány okozta gazdasági válság átvészelésében. Oroszország és Törökország kivételével majdnem mind a 9 európai és nem uniós tagállam már megkereste a Nemzetközi Valutaalapot, hogy részesülhessen a gyorsan lehívható, és összesen 50 milliárd eurós sürgősségi csomagból, amelyet az IMF az azonnali válaszlépések érdekében hozott létre. Ehhez az alaphoz a már említett országokon kívül, rekordmennyiségnek számító, további 70 ország csatlakozott, hogy az alacsony feltételek és gyors kifizetésekkel jellemzett alap segítségével küzdjenek meg a koronavírus okozta gazdasági válsággal.