Kiszámoltuk: ennyi jövedelemkiegészítésre vagy jogosult a koronavírus miatt

Április elején bejelentette a kormány a magyar bértámogatási programot, amit több kritika is ért azóta. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium újragondolta a támogatás részleteit, és a napokban megjelentek a Magyar Közlönyben a magyar bértámogatási program módosításai. Mi itt a Pénzcentrumnál ismét elvégeztünk pár friss közelítő számítást az új rendelet alapján, hogy megnézzük mekkora az igényelhető legkisebb és legnagyobb támogatási összeg. De előbb, vegyük át a fontosabb változásokat a bértámogatási programmal kapcsolatban.

A lényeges újítások a magyar kurzarbeit-rendeletről szóló módosítás alapján:

• A támogatás mostantól 15 és 75 százalék közötti munkaidő csökkenéssel igényelhető. Ez korábban 30 és 50 százalék közötti munkaidő kiesés esetén volt érvényes.
• A létszámtartási kötelezettség csak a programban résztvevő dolgozókra áll fent.
• A támogatás mértéke az alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
• A távolléti díj fogalma átalakul alapbérré. Fontos megjegyezni, hogy a távolléti díjba bele kellett számolni az alapbéren túl a pótlékokat és a teljesítménybért is, így ez azt is jelenti, hogy az új rendeletnek köszönhetően a figyelembe vehető bér alacsonyabb lesz. Ez mérsékli a munkáltató bérköltségeit is.
• A támogatással együtt számolt munkabér összegének a támogatás időtartama alatt el kell érnie a munkavállaló eredeti alapbérét. Viszont van ezen a téren egy módosítás: csak akkor nem kell kiegészíteni a munkabért a teljes eredeti bér összegére, ha 50 százaléknál nagyobb a munkaidő-kiesés. A Portfolio információi szerint napi 4 órás foglalkoztatásnál még ki kell egészíteni a munkabért, mert ebben az esetben van egyéni fejlesztési idő.
• Az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályok is módosulnak. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja: a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg: a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg, de nem kötelező.
  
• Nem kell minden dolgozóval megállapodni a munkaszerződés módosításáról, mert a munkaügyi hivatal elfogadó határozatával ez automatikusan megtörténik.
• Távmunka és otthoni munkavégzés esetén is igényelhető a bértámogatás.
• Munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik az új támogatási program.
• A munkaidőkeret kikerült a követelmények közül. Vagyis a munkaidőkeretben foglalkoztatottakra is érvényes a támogatás.

Nem változott azonban az, hogy bértámogatás igényléséhez bizonyítani kell, hogy veszélyhelyzet miatt csökkent a munkaidő, illetve, hogy a munkavállaló megtartása nemzetgazdasági érdek.

Tekintettel arra, hogy a támogatás 75 százalékban kieső munkaidő után is igényelhető, a rendeletből az következik, hogy a dolgozónként igényelhető támogatás maximális értéke is megemelkedik. A minimálbér kétszeresét figyelembe véve - ez nagyjából 214 ezer forint - a bérből kieső 75 százalékos rész - ez 160 ezer forint - 70 százaléknyi állami támogatása 112 ezer forint. Eddig ez legfeljebb 75 ezer forint volt, mivel legfeljebb 50 százalék lehetett a munkaidőcsökkenés. 

A következő táblázatunkban az elszámolható alapbért és a támogatási összegeket vizsgáltuk meg a minimál bérre, és a rendeletben maximalizált kétszeresére végzet közelítő számításokkal. Példáink a legkisebb 15 százalékos, a meghatározó 50 százalékos és a legnagyobb 75 százalékos munkaidő-kiesés eseteit vizsgálják.

Közelítő számításaink alapján így a legkisebb igényelhető támogatási összeg már valamivel több, mint 11 ezer forint lesz, ami 107 ezer forintos nettó munkabér, és 15 százalékos munkaidő csökkenés mellett érhető el.

Ha azonban a munkaidőnk 50 százalékkal kerül csökkentésre, akkor egy 37 ezer és 75 ezer forint közötti összegre számíthatunk állami támogatás formájában. A 15 és 50 százalék közötti munkaidő-kiesés mellett továbbá az alapbér fennmaradó 30 százalékát is fizeti a munkaadó az egyéni fejlesztési időre, így a dolgozó az egész alapbérét megkapja ebben az esetben.

Ezzel szemben a legnagyobb elérhető támogatási összeg meghaladja a 112 ezer forintot, ami a rendelet alapján a plafonként meghatározott 214 ezer forintos nettó munkabér, vagy afölött érhető el 75 százalékos munkaidő csökkenés esetén.