Agyturbó néhány lépésben: így elkerülheted a százezernyi magyart érintő népbetegséget

A szennyezett levegő nem csak a tüdőnket, hanem az agyi kapacitásainkat is károsítja. Napjainkban, amikor a légszennyezettség egyre nagyobb probléma, most még egy okunk van arra, hogy törekedjünk a levegő tisztántartására.

A magasabb légszennyezettség ugyanis emeli a demencia kockázatát- közölte a Washingtoni Egyetem kutatási eredményét az Independent. A kutatás mintegy 40 éves időtartamat ölelt fel, és ez idő alatt különböző helyen élő emberek adatait hasonlították össze. Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottak az amerikai kutatók, hogy a vizsgált lakóhelyek között már egy mikrogramm/köbméterenkénti légszennyezettségi szintkülönbség is 16 százalékkal magasabb demencia kockázatot jelenthet.

Így maradhat fitt és fiatalos az agyunk

A légszennyezettség csökkentése, és a maszkviselés mellett mást is tehetünk azért, hogy idősebb korunkban is jó mentális egészségnek örvendjünk. Aktív életmóddal, sportolással sokat tehetünk agyunk egészségéért. A Re:Cognition Health konzultánsa, Dr Emer MacSweeney kutató elmondta:

a testmozgás növeli az agy működésének kapacitását, támogatja az anyagcserét, és csökkenti a stresszt akár az idősebb korosztálynál is.

Testmozgás alatt nem csak a klasszikus értelemben vett edzésre kell gondolnunk, hiszen a kertészkedés és a séta, kerékpározás is sokat jelenthet.

Amennyiben van rá lehetőségünk, az általános testmozgás mellett megpróbálkozhatunk a tánccal is. Tánc közben ugyanis nem csak mozgunk, hanem koordinációt is fejlesztünk, ráadásul tanulunk is. MAcSweeney hozzátette:

Az új mozgásformák tanulása, valamint koreográfiák megjegyzése aktivizálja az idegpályákat az agyban, ezzel is erősebbé, aktívabbá téve azt.

Azonban ha nem vagyunk nagy táncosok, ne csüggedjünk. Összességében új dolgok tanulásával, legyen szó hangszerről, vagy nyelvről, az agyunkat kellően aktívan tudjuk tartani, csak úgy mint művészeti foglalkozásokkal, festéssel vagy puzzle kirakással. Kutatások kimutatták, hogy minél több olyan aktivitást végzünk, amelyben az agyunkat is használni kell, annál kisebb eséllyel alakulhat ki nálunk a demencia.A társasjáték, sakk, keresztrejtvény - fejtés is jó hobbi arra, hogy agyunkat aktívan tartsuk.

Egészséges életmóddal a demencia ellen

A demenciát, kutatások bizonyították, megelőzhetjük egészséges életmóddal is. Amennyiben kerüljük a mértéktelen alkoholfogyasztást, cigarettázást, valamint rendesen és rendszeresen alszunk, úgy ezekkel is távol tarthatjuk a demenciát. Ezt kiegészíthetjük még mediterrán, egészséges diétával, így biztos, hogy kevesebb eséllyel alakul ki nálunk az időskori betegség. Törekedjünk arra, hogy ne zárkózzunk el szeretteink elől, ugyanis tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy:

a magányosság nem csak depresszióval, alvászavarokkal és egyéb egészségügyi gondokkal járnak, hanem a demencia kockázatát is növelhetik.

Hazánkban is foglalkoznak a problémával

Hazánk kutatói is foglalkoznak az időskori betegségek megelőzésével, amelyben most új áttörést hozott egy magyar kutatás.

Hangya Balázs, és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő Lendület-kutatócsoportja meglepő eredményre jutott a figyelem, a tanulás és az éberség szabályozásában kulcsfontosságú idegsejtek működésével kapcsolatban - ismertette korábban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Az úgynevezett bazális előagy fontos szerepet játszik a tanulásban, a figyelem, az ébrenlét és az alvás szabályozásában, ez a kutatási területe Hangya Balázsnak, aki a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Lendület Rendszer-neurobiológia Kutatócsoportot vezeti. A bazális előagyban nagy számban vannak jelen olyan idegsejtek, melyek az acetil-kolin nevű molekulát használják az ingerületátvitelre.

E kolinergnek nevezett sejtek ágas-bogas nyúlványai behálózzák az egész agykérget, és hasonlóan fontos, ingerületátvivő anyaggal jellemezhető rendszert alkotnak, mint például a függőségeknél gyakran említett, "jutalommenedzser" dopaminrendszer - olvashatjuk a hírportálon.

Bár maga a tanulmány, és az eredmények több kérdést vetnek fel, mint választ, a kísérletek igen tanulságosnak bizonyultak. Kiderült, hogy két különböző kolinerg sejttípusról van szó, amelyek különbözően viselkednek, és amelyeknél fontos lenne meghatározni, hogy milyen genetikai okai vannak ennek a különbségnek. Ez a kérdés képezi Hangya Balázsék kutatásainak következő tárgyát. Amennyiben a genetikai információk vizsgálatával sikerül azonosítani a két sejttípust a szövetmintákban, úgy a következő kérdés az, hogy:

az idegsejtek pusztulásával járó betegségekben, mint az Alzheimer-kór, vajon melyik típus inkább érintett. Ez a tudás pedig újabb esélyt adhat a betegség kialakulásának megfejtésére, valamint az érintett sejttípus gyógyszeres védelmére

-tette hozzá a kutató.

A Magyar Neurológiai Társaság elnöke, Csiba László korábban elmondta, hogy az Alzheimer-kór okait nem ismerjük, azt azonban igen, hogy mely rizikófaktorok növelik a megbetegedés esélyeit: a magas vérnyomás, a fejtraumák, a rosszul kezelt cukorbaj, egyes nyugtatók, illetve az elhízás mind növelik a kór kockázatát. Magyarországon a különböző becslések szerint mintegy százezer ember szenved Alzheimer- kórban, ez a szám a társadalom elöregedése miatt további növekedéssel fog járni, hiszen 60 év felett a kór gyakorisága tízévente duplázódik.