Súlyos látlelet a magyarok egészségi állapotáról: ők 2 millióan a mindennapok legnagyobb áldozatai

Bár a 2020-as évre vonatkozóan még nincs minden EU-s országból adat, 2019-ben az unióban átlagosan a lakosság 24 százaléka vallotta azt, hogy saját bevallása szerint valamilyen kisebb/nagyobb egészségügyi probléma hátráltatja a mindennapok során. Ez majdnem a lakosság egy negyedét tette tehát ki.

Nem kell azonban csak a tavaly előtti adatokra hagyatkozni, sok tagállamból ugyanis már 2020-as adatok is elérhetőek - derült ki az az Eurostat friss statisztikájából. Ezek alapján pedig azt lehet mondani, hogy az EU-ban Lettországban él a legtöbb olyan 16 évesnél idősebb állampolgár, aki saját megítélése szerint napi szinten szenved valamilyen nyavalyától. Egészen pontosan a lakosság 39,7 százaléka vélekedett így tavaly, ami azt jelenti, hogy 10-ből gyakorlatilag 4 lettnek van valamilyen baja.

A második és harmadik helyen Finnország és Dánia végzett az EU-s listán, előbbiben a lakosság 35,2, utóbbiban a lakosság 33 százaléka mondta azt, hogy saját maguk észlelnek olyan egészségügyi gondokat, amik többé/kevésbé zavarják mindennapi aktivitásuk. Az éllovas három országon kívül még további még további 6 országban mértek 30 százalék fölötti lakosság arányt.

Ezzel szemben a lista túlsó végén Svédország helyezkedik el, ott csupán a 16 évesnél idősebb lakosság 12,9 százaléka vallotta, hogy van valamilyen tartós egészségügyi baja, ami keseríti az életét. Hasonlóan kevés, 20 százalék alatti volt az arányszám Máltán és Bulgáriában is, 14,1 és 16,2 százalék.

Ahogy a statisztikából látszik, Magyarország a lista hátsó felében helyezkedik el. Hazánkban önbevallásos alapon a 16 évesnél idősebb korosztály 22,8 százaléka vallotta azt, hogy valamilyen egészségügyi baj hátráltatja mindennapi tevékenységei során. Bár arányait tekintve az EU-ban ez egyáltalán nem számít soknak, ha a lakosság egészét nézzük, azért ez mégiscsak

majd 2 millió magyar állampolgárt jelent.

Ennyien vannak tehát hazánkban azok, akiknek a mindennapjaik során, saját bevallásuk szerint meggyűlik a bajuk valamilyen egészségügyileg korlátozó tényezővel. A statisztikusok persze felhívják a figyelmet, ez a fajta felmérés nem arról ad képet, hogy milyen egy ország lakosainak valós egészségügyi állapota, sokkal inkább arról, ki, hogyan érzi magát.

A szakemberek megjegyzik például azt is, megfigyelték, hogy az ilyen felméréseknél általában negatívabb képet festenek magukról a munkanélküliek, az idősebbek, a nyugdíjba vonulók, az alacsonyabb végzettségűek, illetve az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők. Ezen felül érdemes azt is megemlíteni, hogy ezek az úgynevezett egészségügyi limitációk egyaránt lehetnek pszichológiai és fiziológiai eredetűek is. Ebbe pedig a hát-, derékfájás ugyanúgy beletartozik, mint például a depresszió.