Kiderült, hogy a covidtól vagy a száguldó inflációtól félnek-e jobban a magyarok

Az évtizedes múltra visszatekintő, havonta körülbelül 20.000 lakos véleményét összegző reprezentatív nemzetközi vizsgálat rámutat: a világ lakosságának harmadát aggasztja a pandémia újraéledése (35%). Az infláció problémája a hetedik helyre került globális szinten januárban (a vizsgált 28 ország ötöde a legfőbb veszélyek közt említi), ám Magyarországon előrébb található a sorban a pénzromlás, mint a világjárványtól való félelmek (26% vs. 23% említés).

Hazánkban a korrupcióval (48%), illetve a szegénységgel és egyenlőtlenséggel kapcsolatos aggályok (38%) változatlanul erősebbek, mint bármi más fenyegetettség, ezzel (Lengyelországgal karöltve) az európai és világátlagtól jelentősen eltérő eredményekkel jellemezhető a magyarok hangulata.

Az óév utolsó hónapjában a magyar felnőtt lakosság mintegy 15%-a kapott vakcinát az Ipsos másik havi rendszerességű mérése, a hazai Covid-19 kutatása szerint, amivel az oltatlanok aránya rekord alacsony szintre esett (23%), és elmondható, hogy összességében erősödött az ország átoltottsága. A negyedik megbetegedési hullám, és az ezzel kapcsolatban hozott kormányzati intézkedések eredményeként a három hónapnál frissebb oltással rendelkező lakosok aránya dinamikus növekedés után 41%-on áll a 2022-es év elején.

(A három hónapnál frissebb oltással rendelkező lakosok arányának alakulása)

A személyes védekezési módok vizsgálata nem mutat változást januárban sem, ötből négy magyar legalább alkalomszerűen visel szájmaszkot (80% említés), háromból ketten fenntartják a gyakori kézmosás gyakorlatát (66%).

Ami a korlátozások feloldását illeti, a magyarok többsége márciusi, vagy későbbi időpontot valószínűsít, ugyanakkor az Ipsos Covid-19 kutatássorozatának történetében soha nem mért magasságban van a bizonytalanok (26%), és azok aránya, akik szerint már soha nem tér vissza a teljes szabadság (28%). 

Az Ipsos havi rendszerességű Omnibusz kutatásának eredményei reprezentálják a hazai 18 éven felüli magyar népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint. A kutatócég 2020. április óta bővülő Covid-19 adatbázisa, illetve az abból készült – akár egyedi, konkrét ügyféligényre szabott – elemzések megvásárolhatók. Részletekért keresse szakértőinket!