Rengeteg magyar nem tudja ezt a gyilkos népbetegségről: számos rossz szokás növelheti a stroke kockázatát

Manapság már egyre tudatosabban tervezzük meg életünket, igyekszünk átvenni az irányítást testünk, egészségünk és minden egyes pillanat, esemény felett. A technológia és az orvostudomány fejlődése tökéletesen lehetővé is teszi ezt, elvégre a folyamatos innovációnak köszönhetően juthatunk hozzá az egyre korszerűbb vizsgálatokhoz, szűrésekhez, és az egyes problémák megoldásaihoz egyaránt. Gondoljunk csak bele például, hogy ma már alig néhány héttel a fogantatás után meg tudjuk mondani egy baba nemét, sőt, annak valószínűségét is, hogy feltehetőleg egészséges felnőtt lesz-e majd belőle valamikor. Évente megismétlendő szűrővizsgálatokkal tudjuk ellenőrizni testünk minden egyes rezdülését, újabban már akár applikáció segítségével is tudjuk szűrni anyajegyeinket. A rengeteg lehetőség azonban olykor hamis biztonságérzetet ad, így könnyen megfeledkezhetünk saját felelősségünkről és a legfontosabb alapvetésről: a kiegyensúlyozott táplálkozás, és a rendszeres fizikai aktivitás fontosságáról.

A tudatosság kincs

Noha néha úgy érezhetjük, hogy már a csapból is az egészséges életmód fontosságának mantrázása folyik, az évről évre frissülő statisztikai adatok mégis azt bizonyítják, hogy nem vagyunk kellően tudatosak testi-lelki jólétünket illetőleg. Pedig némi odafigyeléssel rengeteg egészségügyi problémától óvhatnánk meg magunkat, többek között például az immár népbetegségként emlegetett diabétesztől, valamint az ezzel részben akár összefüggésben is lévő keringési zavaroktól, a szívelégtelenségtől és a stroke-tól. Csak az utóbbi, évről évre mintegy 12,2 millió embert érint világszerte, akik közül 6,5 millióan nem élik túl az agyi érkatasztrófát. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden negyedik 25 év feletti kap stroke-ot élete során.ii A helyzet idehaza sem jobb: 40-50 ezer érintett közül kb. 15 ezernek az életébe kerül egy ilyen vérkeringési zavar következtében hirtelen kialakuló agyi esemény.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rémisztő népbetegség árnyékolja be az idős magyarok életét: sok túlélő sosem épül fel teljesen

A stroke-túlélők körében sok esetben olyan betegség, zavar alakul ki, amely miatt mások segítségére szorulnak, kiesnek a munkából, sokan kommunikálni sem képesek.

A Globális Betegségteher Vizsgálat legfrissebb adatai alapján a stroke legnagyobb rizikófaktorai a metabolikus és viselkedésbeli kockázati tényezők. Metabolikus kockázatnak számít például a magas vérnyomás, a túl nagy testtömeg-index, azaz a túlsúly, de a túlzott koplalás, valamint a magas koleszterinszint is. A tanulmány szerint ezek átlagosan 71%-ban felelősek a szélütés kialakulásáért. Ehhez adódnak hozzá továbbá a viselkedésbeli tényezők: a dohányzás, a helytelen táplálkozás, a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás és az alacsony fizikai aktivitás, melyek 47%-ban járulnak hozzá az egészségügyi tragédiához.

A megelőzés a kulcs

Az adatokból elég egyértelműen körvonalazódik tehát, hogy tudatossággal a stroke kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető lenne. Csupán elhatározás kérdése például, hogy az egészségtelen, túlcukrozott nassolni valók helyett egészséges alternatívákat válasszunk, és ezeket felhasználva állítsunk össze egy változatos, tápláló étrendet. Az alacsony zsír, de magas rost tartalmú ételek fogyasztása például segíthet megelőzni a magas koleszterinszintet, a só korlátozása pedig csökkentheti a vérnyomást. Az egészséges testsúly megőrzéséhez a rendszeres fizikai aktivitás is elengedhetetlen. Mindezek mellett pedig fontos, hogy ne dohányozzunk, és kerüljük a gyakori, nagy mennyiségű alkoholfogyasztást is.

A tudomány segít

A túlzott biztonságérzet ellenére a tudomány sem ördögtől való dolog, sőt! Noha a megelőzésben az egészségtudatosságot, a személyes felelősségvállalást semmi nem helyettesítheti, az elengedhetetlen, hogy a legjelentéktelenebbnek gondolt tünetek jelentkezésekor haladéktalanul keressük fel kezelőorvosunkat, hiszen ma már számos terápia létezik a szélütés esélyét növelő betegségek karbantartására. A szájon át szedhető gyógyszeres kezelések mellett beültethető készülékek és műtéti megoldások is segíthetik a kockázat visszaszorítását, így a stroke kialakulását, vagy kiújulását és annak maradandó következményeit egyaránt megelőzhetjük.