Ez az igazi krízis: egyre több magyar ezért vet véget az életének

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális egészségügyi kérdésként tekint a jelenségre, amelyben minden korosztály, nem és régió egyaránt érintett, de a fiatalok különösen veszélyeztetettek. A közlekedési balesetek után az öngyilkosság a harmadik vezető halálok a 15 és 19 év közöttiek körében. 2020-ban már sajnálatos statisztikai adatok mutatkoztak: jelentősen többen lettek öngyilkosok, mint 2019-ben.

Kilátástalan helyzetek vezethetnek öngyilkossághoz

A WHO adatai szerint világszerte évente körülbelül 800 000 ember oltja ki a saját életét, és még ennél is többen tesznek kísérletet erre. Ha öngyilkosságról van szó, minden szám sok, és mindent meg kell tenni a csökkenéséért. Az öngyilkossági kísérletig viszont általában nem egyetlen tényező vezet, hanem több, szerencsétlen esemény sorozata. Többnyire a hosszantartó, kilátástalan helyzetek vezethetnek oda, hogy a fiatalok arra gondoljanak: „már nincs értelme tovább élnem.”

Az öngyilkosságok mögött sokszor valamilyen pszichés betegség áll, de nagyon gyakori, hogy a közvetlen előzmény egy krízishelyzet, amivel az egyén képtelen egyedül megbirkózni. Az utolsó csepp tizenéves korban lehet egy szakítás, egy rossz bizonyítvány, iskolai vagy munkahelyi kudarc. Az öngyilkossági kísérleteket rendszerint jellemző viselkedés vagy éppen viselkedésváltozás előzi meg. Például hangulati ingadozás vagy a reménytelenség érzése. Minden felnőtt közös felelőssége, hogy észrevegyék, ha egy kamasz, egy fiatal bajban van, és ehhez kapcsolódni kell hozzájuk, beszélgetni kell nyitottan, ítélkezéstől mentesen.

A Kék Vonal által működtetett lelkisegély-szolgálat tapasztalati szerint az elmúlt években folyamatosan emelkedik azon tizenévesek száma, akik önagresszív gondolatok, késztetések miatt kérnek az anonim csatornákon segítséget.

Aggasztó a középiskolás korosztály mentális egészsége

Sok gyereknek nincs más, aki segíthet, mert sem a család, sem az iskola nem biztonságos közeg számukra. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány adatai szerint tavaly több mint kétezer hívásban jelent meg a családon belüli erőszak témája, beleértve a szülők közötti párkapcsolati konfliktust és a fizikai gyermekbántalmazás eseteit is. A vírus miatti bezártság és a fokozott online jelenlét is számos veszélyt jelent. Az internetfüggőség mellett a netes zaklatások és a kortársakkal való személyes időtöltés hiánya negatívan hathat a mentális egészségre.

A tizenéves korosztályra is erősen hatnak a Covid-félelmek és veszteségek, illetve a posztcovid tünetek, a háború a szomszédos államban, és közben sok bizonytalansággal elkezdődött a tanév is. A szakemberek szerint az elmúlt két évben a középiskolás korosztály mentális egészsége nagyon aggasztó állapotba került, miközben hatalmas kapacitás hiánnyal küzdenek az iskolapszichológusok, családsegítő központok munkatársai és a gyermekpszichiátriák.

Ez a korosztály különösen érzékeny a médiából érkező üzenetekre. Az öngyilkosság megelőzésében a család és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek mellett hatalmas lehetősége van a közösségi és a hagyományos média szereplőinek is – ahogy tragikus károkat is tudnak okozni: egy az öngyilkosságról szóló tartalom lehet kifejezetten veszélyes, utánzásra motiváló vagy a prevenciót szolgáló. Az NMHH Internet Hotline felületén lehet olyan tartalmakat bejelenteni, amelyek károsak vagy veszélyesek lehetnek a kiskorúak fejlődésére.