Oltások, amiket minden nagyszülőnek érdemes beadatni, ha nem akarják megfertőzni az unokákat!

Azt javasolják, akiknek az unokája még nem kapta meg az összes oltását, legfőképpen 5 év alattiak esetében, azok a nagyszülők oltassák be magukat. Rengeteg olyan oltás van, amit a szülők már megkaptak gyermekkorukban, a mostani nagyszülők azonban még nem, az unokáik pedig még szintén nem. Így könnyen előfordulhat - plána csecsemők esetében, akik szinte csak a szűk családdal találkoznak - hogy éppen a nagyszülő fertőzi meg őket. Ha kisbaba érkezik a családba, érdemes a nagyszülőknek azokat az oltásokat  még a kicsi érkezése előtt beadatniuk, amelyek számukra még kimaradtak.

Ahogy azt Magyarországon is a Népegészségügyi Központ (NNGYK) folyamatosan hangsúlyozza, a kötelező oltásoknak köszönhetően már számos olyan betegség szinte teljesen visszaszorult, amely a környező országokban vagy a világ különféle pontjain időről időre fellángol. Ez jelenleg is látható a szamárköhögés, vagy a kanyaró okozta európai járványok kapcsán. Elég egy járványos időszakban Romániába, Szerbiába vagy Horvátországban utazni, és el lehet kapni a fertőzést. Akinek van védettsége, az nyugodt lehet, azonban a legfiatalabbak egészségére, akik még nem kaptak oltást, vagy éppen az idősekére, akik szintén nem lettek beoltva, jobban kell vigyázni.

A Magyarországon gyermekkorban kötelező oltások:

• a BCG, vagyis a Tuberculosis (gümőkór) elleni védőoltás,
• a DTP, vagyis a diftéria-tetanus-pertussis (torokgyík-merevgörcs-szamárköhögés) elleni védőoltás,
• az IPV, vagyis inaktivált poliovírus (járványos gyermekbénulás) elleni védőoltás,
• a HIB, vagyis a Haemophilus influenzae B kórokozó elleni védőoltás,
• az MMR, vagyis morbilli- mumpsz- rubeola (kanyaró- mumpsz- rózsahimlő) elleni védőoltás,
• a HBV, vagyis Hepatits B vírus elleni oltás,
• illetve 2019 óta kötelezően oltandó bárányhimlő elleni oltás.

A csecsemőkori oltásokat nem lehet azonnal beadni, és nem is alakul ki rögtön teljes védettség, sokszor szükség van egy emlékeztető oltásra ehhez. Vegyük például a kanyarót: Magyarországon szinte minden 15 hónapos, illetve 11 éves gyereket beoltanak kanyaró ellen, egy-egy korosztályban az átoltottság legalább 98 százalék. Viszont a 15 hónaposnál fiatalabb kisbabáknak még semmilyen védettsége nincs. Ha ő találkozik beteggel, akkor nagy veszélyt jelenhet rá a kanyarófertőzés.

Az idősek közül pedig azok, akik szintén nincsenek beoltva, mert az ő korosztályuk még nem kapott ilyen oltást, fogékonyabbak lehetnek az ilyen fertőzésekre, és könnyebben tovább is adják a csecsemőnek, kisgyereknek. Egyébként ez a kórokozócsere visszafelé is működik: az unokák hozhatnak olyan fertőzéseket a bölcsiből, oviból, ami a nagyszülőkre veszélyes lehet - például egy bárányhimlő fertőzés.

Valamint ha már bárányhimlő, akkor az övsömörről is érdemes beszélni. A Healthline felhívja a figyelmet, hogy övsömörös felnőttektől a gyermekek a bárányhimlőt kaphatják el. Az övsömör kialakulásának veszélye az életkorral együtt növekszik, és a vakcina beadatásával két legyet lehet ütni egycsapásra: megelőzni egy fájdalmas betegséget, illetve kizárni, hogy megfertőzzük az unokákat.

Vagy vegyük az európában jelenleg terjedőben lévő szamárköhögést. A fiatal szülők többsége jelenleg védett, azonban a védettségünkből az oltás ellenére idővel veszíthetünk. Az idősek számára érdemes oltást beadatni, hogy ők maguk elkerüljék a fertőzést, plusz azért is, mert a kisbabákra különösen veszélyes lehet a szamárköhögés.

A szezonális vírusok elleni oltásokat, mint az influenza vagy a covid, szintén érdemes lehet beadatni a szülőknek és nagyszülőknek, ha kicsi gyermek van a családban, ezzel védve magukat és őket is a fertőzésektől.

Amennyiben valaki bizonytalan, hogy milyen oltást érdemes kérnie a nagyszülőknek az unokák egészsége, és sajátjuk védelme érdekében, egészen nyugodtan kérdezzék meg erről a háziorvost, védőnőt. Mielőtt külföldre utaznának, mindenképpen érdemes tájékozódni, milyen fertőzések keringenek jelenleg, és az utazás előtt kérni az oltást.

EZ IS ÉRDEKELHET

Már csak ez hiányzott: újabb kór tarolhat Magyarországon márciustól, ennek sose lesz vége

Több kórokozó is célba veheti a legyengült szervezeteket márciusban, mint a skarlát vagy a bárányhimlő. Főként a gyermekek körében terjedhetnek, akárcsak a hányás, hasmenés.