Óriási kullancsok jelentek meg sokak kedvelt nyaralóhelyén: halálos betegséget terjesztenek

A kullancspopulációk Európában egyre jobban terjeszkednek. A széles körben elterjedt közönséges kullancs (Ixodes ricinus), amely borreliózist és kullancs-encephalitist (FSME) terjeszthet, mellett megjelentek már invazív óriáskullancs fajok, mint a Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes is.

Ezek általában az egész évben száraz, meleg területeken honosak, és lárvaként vándormadarakkal jutnak északabbra. A klimatikus változások miatt azonban lehetséges, hogy itt is megtelepedhetnek, írja a Német Autóklub (ADAC) a Robert Koch Intézet előrejelzései alapján. Prof. Dr. Emil Reisinger, a Rostocki Egyetem Orvosi Karának infektológusa és dékánja, valamint az ADAC Orvosi Kollégium tagja kifejtette, eddig csak ritkánt találkoztak az óriáskullancsokkal, ezek most már egyre gyakoribbak, jelenleg azonban nincs arra utaló jel, hogy kiszorítanák a közönséges kullancsot.

Óriáskullancsok Észak-Olaszországban

A szakértők figyelmeztetnek, az óriáskullancs, a Hyalomma rufipes főként Ázsiában, valamint a Szaharától délre és a Vörös-tenger környékén található meg. A Hyalomma marginatum immár a déli Földközi-tenger térségében is elterjedt.

És mostanában az észak-olaszországi Trieszt tartományból jelentették, hogy megjelentek. A Trieszti Természettudományi Múzeum szerint a trieszti karsztvidéken jelentős mértékű óriáskullancs-populáció található. A sziklás táj ideális feltételeket biztosít az invazív állatok számára, amelyek a napos kőfelületeket és rövid füvet kedvelik.

A Hyalomma tartozó kullancsok külső megjelenésükben különböznek az Európában megszokott fajoktól. Jelentős a méretük, amely teljesen megszívott állapotban akár 2 centiméter is lehet, amiért megkapták az "óriáskullancs" nevet.

Forrás: HUN-REN Ökológiai Központ.

Gyors, csíkos lábaikkal több méteren át képesek üldözni a potenciális áldozatokat. És ez célzottan történik, mivel a közönséges kullancstól eltérően a Hyalomma-kullancsoknak vannak szemeik, így célba vehetik zsákmányukat.

Veszélyes kórokozók terjesztői

A Hyalomma-kullancsok foltos lázat és krími-kongói vérzéses lázat (CCHF) is képesek terjeszteni. A Hohenheimi Egyetem vizsgálata szerint a Németországban talált óriáskullancsok csaknem fele fertőzött a foltos láz kórokozójával. Eddig azonban csak egy gyanús esetet regisztráltak egy kullancscsípést követően; krími-kongói lázzal való fertőzésről eddig nem számoltak be.

A foltos láz bőrkiütést, fej- és végtagfájdalmat, valamint lázat okozhat, és antibiotikumokkal kezelhető. A betegség lefolyása általában enyhe.

A krími-kongói láz fertőzése esetén csak a tüneteket, mint a magas láz, gyomor-bélrendszeri panaszok és influenzaszerű tünetek kezelhetők. Ha vérzéses lefolyás alakul ki, a betegség halálos is lehet (az esetek körülbelül 30-40 százalékában).

Közép-európában annak a valószínűsége, hogy egy Hyalomma-kullancs csípése után valaki krími-kongói vírussal fertőződjön meg, jelenleg nagyon alacsony. Teljesen kizárni azonban nem lehet

– magyarázza Prof. Dr. Reisinger. Ugyanakkor sem a foltos láz, sem a krími-kongói láz ellen nincs védőoltás.

Így védekezz!

Aki a természetben tartózkodik, viseljen hosszú ujjú felsőrészt és hosszú nadrágot, lehetőleg világos színűt. Zárt cipő és zokni is ajánlott, ha sokat sétál füves vagy erősen benőtt utakon. A réteken és az erdőben a nadrágszárakat be lehet tűrni a zokniba, hogy a kullancsok ne érjék el a bőrt – javasolta Reisinger.

Egy bőrre vagy ruhára alkalmazható kullancsriasztó is védelmet nyújthat. Ezeknek a szereknek azonban korlátozott a hatékonyságuk, mivel a kullancsok a testen vándorolnak, amíg megfelelő csípési helyet nem találnak – mondja az orvos. Vizsgáljuk át testünket alaposan – különösen a hónaljban, térdhajlatokban, fejen, köldökben és a nemi szervek környékén.

Aki kullancsot talál, a lehető leghamarabb távolítsa el, legjobb, ha csipesszel vagy kullancskártyával teszi ezt. Újonnan jelentkező tünetek esetén forduljon orvoshoz, és jelezze a kullancscsípést, még akkor is, ha az már napokkal vagy hetekkel korábban történt. Ha néhány napon belül a csípés körül pirosság vagy duzzanat jelenik meg, vagy más tünetek, például láz jelentkeznek, keressünk fel egy orvost – tanácsolta Reisinger.

Hogyan kellene korlátozni a mobiltelefon-használatot az iskolában?

A magyar kormány nemrégiben egy új jogszabály-módosító javaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné a diákok iskolai mobiltelefon-használatának korlátozását. A javaslat szerint a kormány jogosult lenne meghatározni azokat a tárgyakat, amelyeket tilos az iskolákba és kollégiumokba bevinni, illetve azokat, amelyeket csak igazgatói engedéllyel lehet az órákon használni. Ugyanakkor a kérdés egyelőre igencsak megosztja a szülőket, így most leginkább az ő véleményükre vagyunk kíváncsiak, hogyan is kellene rendezni a gyeremekek iskolai mobiltelefon-használatát. Kérjük, segítsd a munkánkat és töltsd ki az alábbi, anonim kérdőívünket.