Így tarolja le a világot a majomhimlő: fontos változásokon eshetett át a rettegett vírus

A majomhimlőként ismert vírus az elmúlt években olyan változásokon ment keresztül, amelyek lehetővé tették könnyebb terjedését az emberek között. Bár a betegséget először az 1950-es évek végén fedezték fel, csak nemrég vált globális közegészségügyi aggodalommá. Sagan Friant, a Pennsylvania Állami Egyetem antropológusa rámutat, hogy a betegségnek valójában kevés köze van a majmokhoz.

Először majmokon fedezték fel laboratóriumi körülmények között Dániában, és bár valóban megfertőzi a majmokat, izolálták is majmokból, de nem ők a betegség elsődleges rezervoárjai

- mondja Friant.

A vírus eredete még mindig nem teljesen tisztázott, de a szakértők szerint valószínűleg rágcsálókból származik. Éppen ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022 végén a vírus angol nevét monkeypoxról mpoxra változtatta.

A magyarul sokszor még mindig majomhímlőként emlegetett betegség terjedése az utóbbi időben felgyorsult. 2024 augusztusában az Afrikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok közegészségügyi vészhelyzetet hirdettek az mpox új változata miatt, amely több afrikai országban okozott megbetegedéseket és haláleseteket. A WHO is nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a helyzetet.

A vírus terjedésének pontos oka még nem ismert, de a genetikai elemzések arra utalnak, hogy a nyugat-afrikai mpox vírus már 2017-ben felvehette az emberről emberre terjedés képességét. Azóta számos olyan mutációt halmozott fel, amelyek révén jobban képes megfertőzni az emberi gazdaszervezeteket.

Az mpox elsősorban szoros fizikai érintkezés útján terjed, nem olyan könnyen, mint például a Covid-19. A fertőzés tünetei között szerepel láz, fejfájás, izomfájdalom és jellegzetes kiütések.

Bár az mpox általában nem halálos, rendkívül kellemetlen és fájdalmas betegség. A halálozási arány alacsony, de a betegség súlyos esetekben komoly szövődményeket okozhat.