Ezt rengeteg magyar szülő elrontja: óriási baj lehet belőle, a gyermek egészsége a tét

A European Journal of Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmány közel 2600 gyermek étkezési szokásait vizsgálta. A kutatók arra kérték a szülőket, hogy több napon keresztül dokumentálják gyermekeik étrendjét, majd elemezték, hogy ezek milyen mértékben tartalmaznak feldolgozatlan, minimálisan feldolgozott, illetve ultrafeldolgozott élelmiszereket.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek kategóriájába olyan iparilag előállított termékek tartoznak, amelyek általában magasabb zsír-, cukor- és sótartalommal rendelkeznek. Ilyenek például a készételek, gabonapelyhek, joghurtok, kekszek, kolbászok, chipsek és az előre felszeletelt kenyerek. Ezek fokozott fogyasztása összefüggésbe hozható számos egészségügyi problémával, beleértve az elhízást, a szív- és érrendszeri betegségeket, a mentális egészségi problémákat és a rákos megbetegedéseket felnőttkorban.- írta az euronews.

A vizsgálat kimutatta, hogy a kisgyermekek leginkább ízesített joghurtokat, magas rosttartalmú reggeli gabonapelyheket és teljes kiőrlésű kenyereket fogyasztanak az ultrafeldolgozott élelmiszerek közül. Hétéves korra ez a minta némileg változik, és előtérbe kerülnek a pudingok, édes gabonapelyhek és fehér kenyerek.

Dr. Rana Conway, a tanulmány vezető szerzője és a UCL táplálkozástudományi szakértője hangsúlyozta:

Nem könnyű egészségesen táplálni a gyerekeket a jelenlegi élelmiszeripari környezetünkben. A nagymértékben feldolgozott élelmiszerek gyakran olcsóbbak, mint azok az élelmiszerek, amelyeket a szülők szívesen adnának a gyermekeiknek, mint például a friss gyümölcsök és zöldségek.

A kutatók öt csoportba osztották a kisgyermekeket az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának mértéke alapján. A legalacsonyabb szinten a gyerekek kalóriáik 28 százalékát kapták ezekből a forrásokból, míg a legmagasabb szinten ez az arány 69 százalék volt. Fontos megjegyezni, hogy mind az öt csoportban a gyermekek több hozzáadott cukrot fogyasztottak, mint a brit kormány által ajánlott 5 százalékos kalóriabeviteli felső határ.

A tanulmány rámutatott arra is, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekre való hagyatkozás a gyermek legkorábbi éveiben az idő múlásával is fennmarad. Clare Llewellyn, a UCL elhízáskutató intézetének docense kiemelte:

A korai évek étkezési szokásai fontosak, mivel segítenek kialakítani azokat a szokásokat, amelyek a gyermekkorban és felnőttkorban is megmaradhatnak.

A kutatók szerint új szakpolitikákra lenne szükség az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának csökkentése érdekében. Javaslataik között szerepel figyelmeztető címkék elhelyezése az élelmiszerek csomagolásán, illetve olyan támogatások bevezetése, amelyek segítenek a szülőket az egészségesebb élelmiszerek választásában.