Kifakadt Kunezt Zsombor a friss költségvetés miatt: ezek a toldozgatások annyit érnek, mint halottnak a csók

Megjelent a 2025-ös évi költségvetés tervezete, amely alig több mint 200 milliárd forintos növekedést mutat az előző évhez képest. Ez a többlet azonban nem hoz áttörést az egészségügy finanszírozásában, sőt, számos szakértő szerint inkább látszatmegoldások sorozata.

A kórházak adóssága már szeptember végén meghaladta a 100 milliárd forintot, ennek ellentételezéseként az idei költségvetésben 150 milliárd plusz kiegészítő finanszírozás van a tavalyi 31 milliárd helyett, így a 200 milliárdos többlet fele már el is tűnt - írja Dr. Kunetz Zsombor, egészségügyi elemző friss posztjában, majd így folytatja:

Ami valóban pozitív, az a kórházi finanszírozás kiegészítése, hiszen így nem fog akkora adósságállomány keletkezni, mint az elmúlt években és a beszállítók is nyugodtabbak lehetnek. Pozitívum az is, hogy megemelték a nagyértékű gyógyszer-finanszírozások összegét. Kérdés azonban mindkét esetben az, hogy milyen Forint-Euró árfolyamon számoltak, hiszen mind a gyógyszer-finanszírozást, mind a kórházi beszállítókat ez jelentős mértékben érinti, és gyenge forint esetében ezen többlet egy része átváltáskor el is fog égni.

Az új költségvetés egyik legmegosztóbb eleme a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítására szánt 38 milliárd forintos keret. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint ez az összeg teljesen felesleges kiadás, amelyet sokkal hatékonyabban is fel lehetett volna használni. Véleménye szerint ezt a pénzt inkább a háziorvosok rendelési idejének bővítésére kellett volna fordítani, lehetővé téve, hogy a praxisok hetente legalább egyszer munkaidő után is elérhetők legyenek. Ez az intézkedés valóban csökkenthette volna az akut ellátásra nehezedő nyomást, szemben az ügyeleti rendszer átalakításával, amely inkább csak átcsoportosítást jelent, mint valódi fejlesztést.

A tervezetben szereplő kb. 8 százalékos forrásnövelés egy 4,5-5 százalékos inflációs környezetben alig érzékelhető előrelépést jelent. A költségvetés készítői látszólag figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy az egészségügyben ennél jóval nagyobb összegre lenne szükség ahhoz, hogy valódi javulást lehessen elérni. Az infláció és a forint árfolyamának bizonytalansága tovább rontja a helyzetet, hiszen a növekvő költségek felemészthetik a tervezett többletet.