Kimondták az igazságot: maguk a betegek is tehetnek a kilométeres magyar várólistákról

Magyarországon az egészségügyi szakrendelők és különféle diagnosztikai vizsgálatok várólistái gyakran hosszúak, ami komoly problémát jelent a betegek számára. Egyes esetekben akár hónapokat is várni kell egy időpontra például egy MRI-vizsgálatra vagy egy szakorvosi konzultációra. Erről rendszeresen beszámolunk a Pénzcentrum oldalán.

A hosszú várólisták mögött több tényező is áll, például az orvoshiány, az egészségügyi rendszer túlterheltsége és a forráshiány, de az tény, hogy a Magyarországon a betegek kétszer annyit járnak szakorvoshoz, mint Nyugat-Európában.

Ugyanakkor a helyzetet súlyosbítja az is, hogy sok beteg nem jelenik meg az előre lefoglalt időpontján, és ezt nem is jelzi előre. Emiatt a rendelők és vizsgálati helyek kapacitása nem használható ki teljes mértékben, és az ellátás hatékonysága csökken.

Ha a betegek időben lemondanák a felesleges időpontjaikat, azzal mások számára is gyorsabban elérhetővé válhatnának az egészségügyi szolgáltatások. Egyes intézmények már próbálkoznak emlékeztető üzenetek küldésével vagy szigorúbb szabályozással, de a probléma megoldásához szemléletváltásra és a rendszer hatékonyabb szervezésére is szükség lenne.

A járóbeteg szakrendelők saját előjegyzési listákat, hivatalos elnevezéssel betegfogadási listákat készítenek, a jelentkezőket regisztrálva a rendelési időre. Erre a tevékenységre a legtöbb rendelőben kialakult egy betegfelvételi/betegirányítási iroda, amely fogadja a telefonos megkereséseket, elektronikus leveleket, és ma már egyre több helyen elérhető direkt online időpontfoglaló rendszer is, ahol maga a beteg foglal időpontot. Ennek megjelent már a központosított felülete is, az EgészségAblak alkalmazásban.

 - mondta el a Pénzcentrumnak Dr. Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. Mint hozzátette, nyilván ezzel a módszerrel elkerülhető a várótermi tumultus és a kapacitásokat is jobban ki lehet használni, azaz az orvosnál nem alakul ki hol zsúfoltság, hol meg holtidő. Így az orvos a teljes munkaidejében gyógyíthat. Igyekeznek tehát a rendelőintézetek minél hatékonyabban megszervezni az előjegyzési listákat. 

Két hét a vízválasztó

Sajnos régi probléma, hogy  az előre kiadott időpontokban a betegek egy része nem jelenik meg, és ez erőforrások pazarlására vezet.

Azt látjuk, ha két hétnél hosszabb a várakozás, akkor a meg nem jelenési arány felmehet akár 20-25 százalékra is. Ennek oka lehet, hogy a beteg addig elmegy magánrendelésre, vagy megoldódik betegsége, esetleg a háziorvosa, vagy egy másik orvos megoldja. 

 - emelte ki Dr. Pásztélyi Zsolt. Erre a problémára két megoldást lehetséges szerinte: vagy szankcionálják a betegeket, amilyre jogszabályi lehetőségük jelenleg nincsen, és sok adminisztratív kapacitást igényelne, vagy túltöltik az időpontokat. Ez utóbbi persze azt jelenti, hogy lesznek páciensek, akiknek várniuk kell, de az a tapasztalat, hogy a nap során ez jellemzően kiegyenlítődik. Mint elmondta, 

a meg nem jelenéseket csökkentheti, és több szakrendelő is bevezette, hogy automata e-mail küldőrendszeren keresztül 4-5 nappal az időpont előtt emlékeztetőt küldünk, felhívjuk a beteget, jelezze, ha nem fog megjelenni. Ez sem jelent teljeskörű megoldást, mert a betegek egy jelentős része -, nagyjából 40 százalékuk - rosszul adja meg saját e-mailcímét, esetleg a kollégák nem pontosan jegyzik fel, így az elektronikus elérés nem lesz sikeres.

Arra a kérdésre, hogy tipikusan melyek azok a rendelések, vizsgálatok, ahol magas a meg nem jelent páciensek aránya a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke azt válaszolta, a radiológia, tehát az ultrahangos vizsgálatok. Akik ilyen vizsgálatra várnak, őket minden esetben felhívják a kollégáik egyesével, hogy biztosan eljönnek-e, és ha nem, akkor szerveznek arra az időpontra másik beteget.