Sokkoló, ami jön! Nemsoká 1,3 millió magyar tűnik el a semmibe: 9,7 milliós országból 8,4 milliós leszünk

Magyarország lakossága 2024-ben mintegy 9,65 millió fő. A természetes népességfogyás, az öregedő társadalom és a tartósan alacsony születésszám következtében a következő tíz évben 1,25–1,3 millió elhalálozás várható. Ez évente 126–127 ezer temetést jelent – viszonylag stabil, és magas volumenű a keresletet a temetkezési piacon.

Átalakuló ipar

A temetkezési szektor egyik legnagyobb átalakulása az elmúlt két évtizedben a hamvasztásos temetések arányának ugrásszerű növekedése: míg 1996-ban ez az arány 27% volt, mára országosan elérte a 67%-ot, Budapesten pedig meghaladja a 90%-ot.

Ennek okai részben a költséghatékonyság, részben az infrastruktúra korlátai – a városi temetők telítettek, a koporsós temetés jelentős logisztikai és pénzügyi teher a családoknak.

Ez a trend új üzleti és beruházási lehetőségeket létrejöttét támogatja:

• kolumbáriumok, urnaelhelyező rendszerek kialakítását,
• regionális krematóriumok létrejöttét,
• digitális temetkezési szolgáltatások megjelenését,
• személyre szabott, egyedi búcsúszertartások elterjedését.

A jövő egyik kulcskérdése, hogy a temetkezési iparág fenntartható módon tud-e reagálni a keresletváltozásra – figyelembe véve a környezeti, kulturális és szabályozási szempontokat is.

Hiányzó szolgáltatás: lelki támogatás és gyászkísérés

A temetés nem pusztán technikai szolgáltatás – hanem pszichológiai és spirituális esemény is. Az Ökumenikus Egyház tapasztalatai szerint azonban ma a gyászolók gyakran teljesen egyedül maradnak. A polgári búcsúztatók esetében elenyésző a mélyebb lelki segítségnyújtás, és az egyházi temetéseknél sem jellemző a gyászolók biztonságos megtartása.

Szabályozási és társadalmi szempontok

A temetkezési piac és szabályozása egyaránt rászorul az adaptációra:

• Új standardokra van szükség a fenntarthatóbb temetkezési gyakorlatok ösztönzésére.
• A kolumbárium- és krematórium-infrastruktúra fejlesztése kulcskérdés lesz.
• Digitális és hibrid szolgáltatások iránti kereslet nő – különösen a fiatalabb generációk körében.

A társadalom öregedése, a halál tabusítása és a kulturális változások miatt a következő években nemcsak piaci, de közpolitikai kérdés is lesz, hogyan kezeljük a gyászt – és hogyan alakítjuk át a kapcsolódó szolgáltatások rendszerét.