Leszázalékolás feltételei, menete, összege 2025-ben: ilyen betegségre jár a rokkantsági ellátás

Cikkünkben minden fontos információt összegyűjtöttünk a leszázalékolás menete kapcsán: amellett, hogy eláruljuk, mik a leszázalékolás feltételei és milyen betegségre jár a leszázalékolás, azt is leírjuk, mikor adható valakinek rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás. Milyen értékű juttatásokkal számoljanak a leszázalékolt, azaz megváltozott munkaképességű dolgozók 2025-ben, mennyit emelkedett a leszázalékolás összege?

Mi a leszázalékolás jelentése?

A „leszázalékolás” kifejezést régebben a megváltozott munkaképességű dolgozók minősítésére használták, és bár az állapot megnevezése változott, a fogalom még most is találó. A leszázalékolás arra utal, hogy az ember alapesetben 100%-os egészségi szinten áll, azonban abban az esetben, ha valakinél súlyos fogyatékosságot vagy annak minősülő krónikus egészségügyi problémát diagnosztizálnak, vagy ha például balesetet szenved, 100%-os egészségi szintje lecsökken.

A csökkent egészségi szintű, „leszázalékolt” személyeket nevezi a munkajog megváltozott munkaképességűeknek, azonban közöttük is megkülönböztetik a rehabilitálható, illetve a nem rehabilitálható eseteket.

A megváltozott munkaképességűek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációjáról, társadalmi reintegrációjukról, foglalkoztatásuk elősegítéséről, továbbá a kieső jövedelmeik miatti keresetpótlásról a 2011. évi CXCI. törvény A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról rendelkezik.

Mik a leszázalékolás feltételei?

A leszázalékolás feltétele a komplex minősítés megszerzése (gyakorlatilag ez maga a leszázalékolás), melynek célja a kérelmező egészségi állapotának, a rehabilitálhatóságnak, a rehabilitáció lehetséges irányának, a rehabilitációs szükségleteknek és annak időtartamának a megállapítása. Amennyiben valakinél a komplex minősítés során százalékban kifejezett, a lenti kategóriába sorolható egészségkárosodást állapítanak meg, jogosulttá válik a megváltozott munkaképességűek számára járó ellátásokra.

Hogyan zajlik a leszázalékolás menete?

A komplex minősítés elvégzését mindenki a saját háziorvosánál tudja kezdeményezni, azonban a leszázalékolást nem a háziorvos, hanem egy négytagú szakértői bizottság (az orvosszakértő elnök, a vizsgálatot végző orvosszakértő, egy foglalkoztatási rehabilitációs szakértő, illetve egy szociális szakértő) fogja elvégezni. A leszázalékolás menete során több szempontot is megvizsgál a bizottság, amelyek a leszázalékolás kérvényezőjének

• az egészségi állapotát;
• a szociális igényeit (pl. kielégülnek-e szociális igényei, megfelelő-e az életminősége, milyenek a kommunikációs, motivációs képességei);
• a foglalkoztatási lehetőségeit (mik a foglalkoztatási előzményei, milyen lehetőségei vannak);
• a rehabilitálhatóságát;
• és az önellátó képességét foglalják magukba.

A vizsgálatok eredményéből kiderül, a bizottság melyik komplex minősítési kategóriába sorolja a betegséggel, fogyatékossággal élő személyt (hány százalékosnak ítélték az állapotát).

A komplex minősítés hol és hogyan történik?

A komplex minősítés meglétéhez, avagy a leszázalékoláshoz szükséges vizsgálat alapesetben a bizottság által kijelölt vizsgálóhelyen (a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinél) történik. A komplex minősítés elvégzéséhez a kérvényezőnek be kell mutatnia a TAJ-kártyáját, a személyigazoló okmányát és a lakcímkártyáját, illetve rendelkeznie kell a minősítéshez szükséges egészségügyi leletekkel is.

A komplex minősítés indokolt esetben történhet a kérvényező lakó/tartózkodási helyén, illetve beküldött iratok, leletek alapján is. Abban az esetben, ha a komplex minősítés iránti kérelem rehabilitációs ellátás iránti igény miatt kerül benyújtásra, a Rehabilitációs Hatóság fogja értesíteni a jogosultat (60 napon belül) az eredményekről és a megállapítható ellátás típusáról.

Milyen betegségre jár a leszázalékolás?

A leszázalékolást, avagy a komplex minősítést követően az alapból 100%-os egészségi állapotot hivatalosan is átminősítik annak függvényében, hogy a kérelmező milyen súlyossági fokú betegséggel, fogyatékossággal kényszerül együtt élni. Azt, hogy pontosan milyen betegségekre jár a leszázalékolás, a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek és fogyatékosságok listáján találjuk felsorolva. A komplex minősítési kategóriák a leszázalékolás tekintetében a következők:

• „B1” minősítési kategória: 51-60% közötti egészségi állapot - a foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható;
• „B2” minősítési kategória: 51-60% közötti egészségi állapot - egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, ezért a minősített foglalkozási rehabilitációja nem javasolt;
• „C1” minősítési kategória: 31-50% közötti egészségi állapot - tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
• „C2” minősítési kategória: 31–50% közötti egészségi állapot - tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, ezért foglalkozási rehabilitációja nem javasolt;
• „D” minősítési kategória: 1-30% közötti egészségi állapot - csak folyamatos támogatással foglalkoztatható;
• „E” minősítési kategória: 1-30% közötti egészségi állapot - betegsége vagy súlyos fogyatékossága miatt önellátásra részben/egyáltalán nem képes személyek.

Hogyan kérvényezhető a leszázalékolás?

Ahogy a fentiekben már elárultuk, a leszázalékolás menete úgy indítható el, ha jelentkezünk igényünkkel háziorvosunknál. A papírmunkához szükséges:

• egészségügyi dokumentáció;
• a komplex minősítés iránti kérelem kitöltése;
• nyilatkozat a szakértői minősítéshez;
• és az orvosi beutaló.

Speciális esetekben egyéb kérelmek, pótlapok is szükségesek lehetnek, ezek:

• foglalkoztatott személy esetén: a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatója az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében tovább foglalkoztatható-e;
• cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetén: a gondnokot kirendelő gyámhivatali határozat;
• meghatalmazott által előterjesztett kérelem esetén: szabályszerű meghatalmazás;
• amennyiben korábban már sor került orvosi felülvizsgálatára: az illetékes járási hivatal, kormányhivatal, NRSZH, ORSZI, OOSZI szakvélemények/szakhatósági állásfoglalások;
• továbbá: amennyiben az érintett személynél állapotváltozás történt, azt szintén be kell jelenteni.

A leszázalékolás összege: milyen ellátás jár leszázalékolás esetén?

A korábbi, 2012-ben megszűnt ellátástípusok (ilyen volt a régi „rokkantnyugdíj”, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális segély és az átmeneti járadék) helyett jelenleg a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás jár a megváltozott munkaképességű személyek részére. A leszázalékolás összege kapcsán fontos kiemelnünk, hogy az alapösszeg a már említett 2011. évi CXCI. törvény 9. § (3) szerint 2016-ban még 94 500 Ft volt, ami a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedett. 

2025. január 1-jétől az alapösszeg 142 060 Ft – ez a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás összegek számításának az alapja.

Ahhoz, hogy valaki az ellátások valamelyikében részesülhessen, szükséges a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem kitöltése (itt a kitöltési útmutató). A kivételes rokkantsági ellátás igényléséhez külön kérelmet kell kitölteni.

Rokkantsági ellátás 2025

A rokkantsági ellátás a fenti B2, C2, D és E komplex minősítési kategóriákba tartozó személyek részére jár. A rokkantsági ellátás 2025 évi összegeivel kapcsolatban jó, ha tudjuk, hogy az ellátás összege alapvetően az előző évi átlagjövedelemtől függ, azonban a jogszabályok megszabják az összeg minimális és maximális értékét is.

B2 kategóriánál (51-60 % közötti egészségi állapot - foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt):

• Az ellátás mértéke: a havi átlagjövedelem 40%-a
• Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó): 42.620 Ft (az alapösszeg 30%-a)
• Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó): 63.930 Ft (az alapösszeg 45%- a)

C2 kategóriánál (31-50 % közötti egészségi állapot - tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt):

• Az ellátás mértéke: a havi átlagjövedelem 60%-a
• Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó): 63.930 Ft (az alapösszeg 45%-a)
• Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó): 213.090 Ft (az alapösszeg 150%-a)

D kategóriánál (1-30 % közötti egészségi állapot - kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható):

• Az ellátás mértéke: a havi átlagjövedelem 65%-a
• Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó): 71.030 Ft (az alapösszeg 50%-a)
• Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó): 213.090 Ft (az alapösszeg 150%-a)

E kategóriánál (1-30 % közötti egészségi állapot - önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése esetén):

• Az ellátás mértéke: a havi átlagjövedelem 70%-a
• Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó): 78.135 Ft (az alapösszeg 55%-a)
• Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó): 213.090 Ft (az alapösszeg 150%-a)

EZ IS ÉRDEKELHET

Ápolási díj 2025: mikor utalják az áplolási díjat, mekkora az összege?

Annak jártunk most utána, mi mindent érdemes tudni az ápolási díj 2025 évi szabályaival kapcsolatban. Illetve mennyi az ápolási díj összege 2025-ben, mikor utalják az ápolási díjat.

Rehabilitációs ellátás 2025

A rehabilitációs ellátás dióhéjban egy olyan pénzbeli juttatás, ami a fenti minősítési kategóriák függvényében azoknak a kérelmezőknek jár, akiknek az egészségi állapota legfeljebb 60%-os, ám rehabilitációval a foglalkoztathatóságuk helyreállítható. A rehabilitációs ellátás a következő minősítési kategóriák esetében jár:

• B1 kategóriánál (51-60% közötti egészségi állapot, komplex rehabilitációval foglalkoztathatósága helyreállítható): az ellátás mértéke a havi átlagjövedelem 35%-a; minimum 42 620 Ft (az alapösszeg 30%-a), maximum 56 825 Ft (az alapösszeg 40%-a).
• C1 kategóriánál (31-50% közötti egészségi állapot, foglalkoztathatósága fenntartható tartós rehabilitáció útján): az ellátás mértéke a havi átlagjövedelem 45%-a; minimum 56 825 Ft (az alapösszeg 40%-a), maximum 71 030 Ft (az alapösszeg 50%- a).

Fontos, hogy tudjuk: bizonyos esetekben a súlyosabb egészségügyi problémák sem zárják ki a foglalkoztathatóságot (minden fogyatékkal, fogyatékosságnak minősülő betegséggel élő személy elbírálása során több szempontot is figyelembe vesznek). A rehabilitációs ellátás a bizottság minősítését követően legfeljebb 3 évig jár a kérelmezőnek, az egészségi állapota változását felülvizsgálják.

A komplex minősítésre és a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó jogi háttér bővebb ismeretéért tájékozódjunk a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról c. jogszabályból! További kérdéseinkkel forduljunk háziorvosunkhoz, szakorvosunkhoz, vagy a Rehabilitációs Hatósági és Orvosszakértői Főosztály ügyfélszolgálatához!