Kiderült, ennyit keres ma egy pszichológus itthon: jó lóra tett, aki ilyen szakra jelentkezett?

Az elmúlt években Magyarországon jelentős szemléletváltás figyelhető meg a mentális egészséggel kapcsolatban. A társadalmi diskurzusban egyre gyakrabban jelenik meg az a felismerés, hogy a lelki problémák megelőzése, kezelése ugyanolyan fontos, mint a testi betegségeké. Egyre többen beszélnek nyíltabban arról, hogy pszichológushoz fordulnak – legyen szó stresszről, szorongásról vagy párkapcsolati nehézségekről –, és egyre kevesebb a stigma a szakemberkeresés körül.

A Pénzcentrum több korábbi cikkében és interjújában is foglalkozott ezzel a folyamattal: bemutattuk szakemberek tapasztalatait arról, hogyan nő meg a lakosság bizalma a pszichológiai ellátásban, és miként kezd elterjedni a prevenciós szemlélet a mentális gondozásban. A különböző területekkel foglalkozó cikkeink elérhetőek az interjú oldalunkon és itt:

EZ IS ÉRDEKELHET

Hevesi Kriszta: drasztikusan nő a pénisztörések száma, a pornóval ez az egyik legnagyobb baj

A szexualitásról való nyílt kommunikáció még mindig tabutéma Magyarországon? Vagy inkább az intimitás mélységei azok, amelyekről nehezebben beszélünk?

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási tévhit dőlt meg a kiégésről: rengeteg magyar dolgozó élete válhat pokollá, ha erre nem figyelnek

Az egykori banki felsővezető szerint a kiégés nem csupán munkahelyi probléma, hanem teljes embert érintő fizikai, mentális és érzelmi kimerülés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Almási Kitti: Sokan mondják nekem, bárcsak elváltak volna a szülei, mert így pokol volt otthon

Miért maradnak együtt sokan egy kiüresedett kapcsolatban? Vajon a közös hitel, a megszokás vagy a gazdasági biztonság elég lehet a boldogsághoz?

A hazai szakirodalmi adatok is alátámasztják a trendet, melyben több hazai kutatás rámutat, hogy a mentális egészség iránti igény folyamatosan növekszik, különösen fiatal felnőttek körében, és javuló társadalmi elfogadás körülményei között. A hazai egyetemeken is nőtt a mentálhigiénés kurzusok és szolgáltatások iránti érdeklődés – bizonyítva, hogy a pszichológushoz járás nem tabutéma többé, hanem elfogadott, gyakorlati válasz a lelki kihívásokra.

Megéri pszichológusnak tanulni?

A pszichológusi pálya anyagi kilátásait tekintve a hazai bérek több csatorna szerint is jelentősen eltérnek az alkalmazotti (például intézményi vagy oktatási) és a magánszektorban dolgozó szakemberek között. Az állami intézményekben alkalmazott pszichológusok bruttó havi fizetése általában 300 000–1 700 000 Ft között mozog, attól függően, hogy munkapszichológusról, klinikai szakpszichológusról vagy kutatóról van szó.

Alkalmazotti, kutatói vagy HR területen dolgozók esetén a medián 372 000–1 100 000 Ft körül van. Az álláskereső oldalak adatai alapján az átlag havi bruttó jövedelem pszichológus munkatársként napi 347 999 Ft, ritkábban ennél magasabb is lehet, míg órabéres adatok alapján 6 196 Ft körül alakul óra átlagosan.

A pályaépítés hosszú és mély elköteleződést követel meg. A BA és mesterszak után, gyakran önismereti tréningeken, módszerspecifikus képzéseken, szupervíziós gyakorlaton kell részt venni – amelyek részben ingyenesek, részben díjkötelesek (egy képzés akár több százezer forintba is kerülhet). A gyakorlat és tapasztalat megszerzése a klinikai szakpszichológusi minősítéshez tíz év körüli befektetést jelent, mely magas képzési költséggel és ráfordítással jár. Így azok a pszichológusok, akik magánrendelést nyitnak, gyakran már jelentős saját befektetés után jutnak el a praxisig.

Ehhez képest drága a pszichológus?

A szolgáltatás ára magánrendelésben ma Magyarországon általában 13 000–25 000 Ft/alkalom körül mozog, ideális esetben 45–60 perces ülésért. Budapesten sok szakember 15 000–20 000 Ft körüli díjakat alkalmaz, de vannak, akik ennél is többet kérnek, különösen speciális módszerek vagy nagyobb tapasztalat esetén. A felhasználók beszámolói szerint a 15 000 Ft/alkalom már elterjedt ár, míg 20–22 000 Ft sem ritka tapasztaltabb terapeutáknál.

A közösségi médiában többen kritikusan beszélnek arról is, hogy bár a díjak magasnak tűnhetnek, ez abból adódik, hogy a költségek – rendelő, marketing, adminisztráció, továbbképzések – jelentősek, és nem minden politikai felvetés tükrözi, hogy a piaci árak mögött számos befektetés és munka áll.

A magánpszichológushoz esetén személyre szabott, rendszeres, mélyebb foglalkozást kapunk, ami hatékony lehet, ha például krónikus stressz, szorongás vagy párkapcsolati nehézség áll fenn, és nem várunk hosszú várólistákat. A szakember felkészültsége, tapasztalata és módszertana nagyban befolyásolja a hatékonyságot.

Ugyanakkor léteznek ingyenesen vagy kedvezményesen igénybe vehető lehetőségek Magyarországon – különösen egyetemi klinikákon, mentálhigiénés gondozókban vagy ifjúsági szolgáltatásokban. Egyes egyetemeken hallgatóknak, illetve 24 éves korig fiatalok számára anonim online segítővonalak (pl. Kék Vonal) használhatók. Ezek rendszerint akut helyzetekre, kezdeti támogatásra szolgálnak, nem hosszú távú terápiás folyamatra.

Magyarországon egyre elfogadottabbá válik a pszichológushoz fordulás, a társadalmi stigma csökken, és a prevenció, lelki jóllét szerepe nő. Az állami szektorban dolgozó pszichológusok bérei szerényebbek, a magánszektorban viszont a magas óradíjak mögött hosszú tanulási és képzési út, jelentős ráfordítás áll. Egy ülésért általában 13–25 000 Ft körül kell számolni; azonban léteznek ingyenes vagy kedvezményes alternatívák is, különösen hallgatók, fiatalok, krízisben lévők számára.

Társadalmi megítélés

Az egyik fontos magyarországi longitudinális vizsgálat 2001, 2003, 2007 és 2015 során reprezentatív mintán méri a mentális betegséggel élőkkel szembeni távolságtartást, a Social Distance Scale segítségével. A kutatás eredményei szerint 15 év alatt nem történtek jelentős változások az emberek szociális távolságot tartó attitűdjeiben: továbbra is fennálló stigmatizáció jellemzi a magyar társadalmat, különösen alacsonyabb iskolázottságú, férfi kategóriákban és azok körében, akik kevésbé ismerik a mentális betegségeket.

További, 2024-es tanulmány a Corvinus Egyetemtől és ELTE kutatóitól vizsgálta a politikaileg konzervatív ideológiák (jobb‑ vagy baloldali orientáció, rendszerigazolás, társadalmi dominancia) és a mentális betegekkel szembeni stigma kapcsolatát Magyarországon. A szerzők azt találták, hogy a jobboldali autoriter nézetek és a rendszerrel való igazolás magas szintje erősen összefügg a mentális betegségek iránti negatív attitűdökkel, tehát a politika és ideológia fontos meghatározója a stigma szintjének.

Egy speciálisabb nézőpont, hálózatelemzés segítségével, szintén 345 felnőtt bevonásával készült kutatásban a szakértők azt találták, hogy az önstigma, a pszichológiai kezelés igénybevételével kapcsolatos attitűd, valamint a szorongás és elkerülő viselkedés mint élményközponti elemek egymással összefonódva strukturálják a mentális segítőhöz fordulás viselkedését akár magyar páciensek körében is. Ez azt mutatja, hogy a stigma nem csupán külső előítélet, hanem személyes szorongást és viselkedésmódokat is aktívan alakít.

Egy további tanulmány a pszichiáterek stigma-érzeteit vizsgálta. Bár elsősorban szakmai környezetre fókuszált, rávilágít arra, hogy a szakemberi közegben is jelen van stigma, és ez befolyásolja a kezelési attitűdöket, ami hosszabb távon a páciensek felé irányuló attitűdöt is alakítja.

Tehát a tudományos irodalom azt mutatja, hogy bár egyes lakossági rétegek és a demográfiai változók alapján elinduló attitűdjavulás és tájékozottság bővülése érzékelhető, magyarországi szinten a stigma nem csökkent érdemben az elmúlt két évtizedben. A társadalmi-politikai faktorok és személyes tapasztalatok egyaránt erőteljesen befolyásolják, hogy ki mennyire nyitott a pszichológiai ellátásra.