Elképesztő dolog derült ki a világ legöregebb embereiről: ezek ám az igazi szuperképességek

Két átfogó svéd kutatás eredményei megcáfolják azt az elterjedt nézetet, hogy a hosszabb élet elkerülhetetlenül több betegséggel járna. A nemzetközi kutatócsoport által publikált tanulmányok szerint a kivételes hosszú élet egy sajátos öregedési mintázathoz kapcsolódik, amelyben a betegségek később jelentkeznek, vagy akár teljesen elkerülhetők.

Az első vizsgálatban 170 787 Stockholm megyében született, 1912 és 1922 között született személy egészségügyi adatait elemezték. A résztvevőket 60 éves koruktól követték nyomon, vagy halálukig, vagy amíg be nem töltötték a 100. életévüket. Az eredmények azt mutatták, hogy a százévesek nemcsak alacsonyabb betegségaránnyal rendelkeztek középkorukban, de ezt az előnyt egész életük során megőrizték.

Például 85 éves korban a később 100 évet megélők mindössze 4 százaléka szenvedett stroke-ot, míg a 90-99 éves korban elhunytak körében ez az arány körülbelül 10 százalék volt. Hasonlóképpen, 100 éves korukra az idősek 12,5 százaléka élt át szívrohamot, szemben a 80-as éveikben elhunytak több mint 24 százalékával.

A második, idén publikált tanulmányban 40 különböző egészségügyi problémát vizsgáltak az enyhéktől a súlyosakig. A kutatók 274 108, 1920 és 1922 között született személy adatait elemezték, akiket 70 éves koruktól követtek nyomon. A résztvevők mindössze 1,5 százaléka, 4 330 fő érte meg a 100 éves kort.

Az eredmények következetesek voltak: a százévesek összességében kevesebb betegséget éltek át, és a betegségek felhalmozódásának üteme lassabb volt egész életük során. A szív- és érrendszeri betegségek voltak a leggyakoribb diagnózisok minden korcsoportban, de ezek jelentősen ritkábbak voltak a százévesek körében. 80 éves korban csak 8 százalékuknál diagnosztizáltak szív- és érrendszeri betegséget, szemben a 85 éves korban elhunytak több mint 15 százalékával.

A százévesek nagyobb ellenállóképességet mutattak a neuropszichiátriai állapotokkal, például a depresszióval és a demenciával szemben is. Bár a legtöbb százéves végül több egészségügyi problémával is küzdött, ez általában jóval később, körülbelül 89 éves korban következett be, és nem járt azzal a meredek egészségromlással, amely a nem százéveseknél az utolsó éveikben megfigyelhető volt.

Karin Modig professzor, a Karolinska Intézet vezető epidemiológusa szerint:

Kutatócsoportom megállapította, hogy a 100 évig élő emberek mintha emberfeletti képességgel rendelkeznének a betegségek elkerülésére. Ez a felfedezés, hogy a százévesek képesek késleltetni, és néhány esetben elkerülni a betegségeket annak ellenére, hogy tovább élnek, egyszerre érdekes és bátorító.

A kutatók szerint a hosszú élet okainak feltárása további vizsgálatokat igényel, mivel ez genetikai előnyöknek, egészséges életmódnak, környezeti tényezőknek vagy ezek kombinációjának köszönhető. A kutatócsoport most azt tervezi, hogy megvizsgálja, mely tényezők a legfontosabbak, és hogyan befolyásolják az egészséget az élet során.