Újabb betegeket fertőzött meg a nyugat-nílusi láz Magyarországon: mind kórházba kerültek

A 2025. szeptember 1-7. közötti időszakban egy tömeges, közösségi gastroenteritis-járványt jelentettek: Veszprém vármegyében 2025. augusztus 18-án területi enterális járvány kezdődött. Az érintett három településen a jelentés megírásáig 42 fő megbetegedését regisztrálták. Közülük 27 főnél történt diagnosztikus laboratóriumi vizsgálat, amelynek során 21 beteg székletmintájában Salmonella Typhimurium baktérium jelenlétét igazolták. A jellemző klinikai tünetek láz, hasi fájdalom, hányás, hasmenés voltak. Kórházi kezelés három gyermek esetében vált szükségessé, haláleset nem történt. A járvány kivizsgálása során több közegészségügyi (víz és egyéb környezeti) mintavételezés is történt, a közegészségügyi-járványügyi és laboratóriumi vizsgálatok még nem fejeződtek be.

A 36. héten védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül négy pertussis, vagyis szamárköhögés megbetegedés gyanúját jelentették. A betegek közül három fő a 40-49 éves és egy fő az 50-59 éves korcsoportba tartozott. A klinikai diagnózis megerősítése érdekében a betegeknél a laboratóriumi vizsgálatok folyamatban vannak.

Tovább nőtt a hazai nyugat-nílusi láz fertőzöttek száma

Tárgyhéten egy 49 éves Pest vármegyei nőbeteg és egy 66 éves Bács-Kiskun vármegyében élő férfibeteg hazai eredetű nyugat-nílusi láz megbetegedését jelentették. A héten diagnosztizált esetekkel a 2025. évben nyilvántartott nyugat-nílusi láz megbetegedések száma kilencre nőtt (8 hazai és 1 importált) az NNGYK jelentése szerint. Hazai eredetű megbetegedést a főváros, továbbá három vármegye területén regisztráltak: Bács vármegye (3 fő), Budapest (1 fő), Heves vármegye (1 fő), Pest vármegye (3 fő). A betegek 78%-a férfi, az átlagéletkor 67 év (49-85 év). A betegek 66%-a a 60 éves vagy annál idősebb korcsoportba tartozik.

Valamennyi beteg idegrendszeri tünetekkel kórházba került.

A 31. héten 2025-ben az idegrendszeri fertőző betegségek csoportjában az encephalitis infectiosa diagnózissal bejelentett három megbetegedés közül az egyik eset nyugat-nílusi láznak bizonyult, ezzel 2025-
ben a 31. héten diagnosztizáltak először hazánkban nyugat-nílusi láz megbetegedést. Egy 67 éves Pest vármegyei nőbetegnél a kezelését végző kórház jelentette az esetet és kezdeményezte az NNGYK laboratóriumában a diagnosztikus vizsgálatokat, amely a nyugat-nílusi vírus kóroki szerepét igazolta. A járványügyi kivizsgálás során megállapításra került, hogy a beteg megbetegedése előtt külföldön nem járt, így a fertőzés hazai eredetűnek tekinthető.

Ez azért lényeges, mert ha a betegség nem importált, tehát nem egy külföldi út alatt találkozott a beteg egy fertőzött szúnyoggal, akkor Magyarországon találkozott a betegség hordozójával. A fertőzés emberről emberre még szúnyogcsípés által sem terjed, tehát az nem lehet, hogy a szomszéd hozta haza külföldről és tőle kapjuk meg a betegséget, vagy róla átszálló szúnyogtól.

Romániában is sok az új beteg

Idén június 2-tól szeptember 11-éig 21 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 20 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – írja a Székelyhon az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) hétfői közlése alapján. A megbetegedések közül nyolcat Bukarestben, hármat Galac, kettőt Temes, egyet-egyet Fehér, Brăila, Dolj, Ilfov, Prahova, Szilágy, Teleorman és Vrancea megyében regisztráltak az Agerpres híradása alapján. Tíz megfertőződést a 70-79 év közötti, négyet a 60-69 év közötti, négyet az 50-59 év közötti, egyet-egyet a 80 év fölötti, a 10-19 év közötti és a 40 és 49 év közötti korosztályhoz tartozó személyeknél mutattak ki. 

Mi a nyugat-nílusi láz?

A nyugat-nílusi láz, angolul West Nile fever (WNF) az Egészségvonal szócikke alapján Afrikában, Közel-Keleten, Észak-Amerikában, Nyugat-Ázsiában és Európa déli területein gyakori. A vírus terjedése a szúnyogok aktív időszakával esik egybe, Magyarországon augusztus-szeptemberben a legjellemzőbb. Ahogy azt már kiemeltük: a fertőzés emberről emberre még szúnyogcsípés által sem terjed.

A nyugat-nílusi láz okozója a flavivírusok törzsébe tartozó RNS-vírus. A betegséget a kórokozóval fertőzött szúnyogok terjesztik, a gazdaállatok (rezervoárok) a madarak, a szúnyogok a madarak megcsípésével fertőződnek meg. A kórokozó a madarak és szúnyogok alkotta körforgáson kívül embereket, lovakat és más állatokat is megfertőzhet. Emberről emberre azonban nem terjed a fertőzés, akkor sem, ha a szúnyog korábban fertőzött embert csípett meg.

A nyugat-nílusi láz tünetei

A betegség a legtöbb esetben tünetmentesen zajlik, nagyjából az érintettek ötödénél alakulnak ki tünetek. Jellemző tünetek lehetnek:

• láz,
• fejfájás,
• ízületi fájdalom,
• hányás,
• hasmenés,
• kiütések. 

Ritkán a központi idegrendszert érintő betegség, agyvelőgyulladás vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. Az ilyen esetekben jelentkező tünetek:

• magas láz,
• fejfájás,
• nyakmerevség,
• görcsök,
• zavartság,
• kóma,
• bénulás,
• látási zavarok. 

A súlyosabb tünetegyüttes bárkinél kialakulhat, de 60 éves kor felett gyakoribb, és szintén nagyobb a kockázat a legyengült immunrendszerű embereknél.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja, illetve arra gyanakszik, hogy szúnyogcsípéssel terjedő vírusfertőzése van, vegye fel a kapcsolatot háziorvosával, és ossza meg vele a szúnyogcsípés tényét, vagy azt, hogy olyan területen járt, ahol gyakori a megbetegedés.

A nyugat-nílusi láz lehetséges szövődményei és kezelése

A betegség a legtöbb esetben ártalmatlan, nagyjából minden 150. esetben jelentkeznek súlyosabb következmények: agyvelőgyulladás vagy agyhártyagyulladás. Az ezekből való felépülés akár hetekig is eltarthat, és maradandó károsodásokkal is járhat.

A betegség kezelésére nincsen célzott gyógyszeres terápia. Pihenés, bőséges folyadékfogyasztás, a tünetek enyhítésére pedig vény nélkül kapható gyógyszerek alkalmazása javasolt. Ha a fertőzés agyvelő- vagy agyhártyagyulladássá súlyosbodik, kórházi kezelés szükséges.