Riasztó adatok láttak napvilágot: nő a mellrák előfordulása az 50 év alatti magyar nők körében

Az emlőrák továbbra is a leggyakoribb daganattípus a magyar nők körében, de az elmúlt évtizedben a betegség előfordulása jelentősen megnőtt a fiataloknál, különösen a 30–39 éves korosztályban – derül ki az MSD Magyarország legfrissebb, valós hazai adatokon alapuló kutatásából. A 40 év alatti korcsoportban a betegség agresszív altípusa, a tripla negatív emlőrák (TNBC) aránya is magas: minden negyedik beteget ezzel diagnosztizálnak.

Az onkológus szakemberek, az MSD adatkutatási divíziójának szakértői, valamint az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület képviselőinek részvételével ma megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: az eddigieknél is nagyobb hatékonysággal szükséges fellépni a fiatalkori emlőrák korai felismerése és a személyre szabott, korszerű kezelése érdekében. A rendezvényen az MSD által elindított új, a korai felismerést támogató TNBC edukációs portált is bemutatták.

A mellrák világszerte és Magyarországon is a nőknél a leggyakrabban diagnosztizált ráktípus, amely 2019-ben az összes új, hazai daganatos megbetegedés 13%-át tette ki. 2011 és 2019 között összesen több mint 70 ezer emlőrákos esetet regisztráltak Magyarországon, ami évente átlagosan 7000-8000 új diagnózist jelent. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtized végére az emlőrákkal diagnosztizált nők száma meghaladta a 100 ezer főt a magyar társadalomban.

Az elmúlt 15 év hazai betegadatait feldolgozó és elemző MSD-kutatásokból kiderült ugyanakkor, hogy a mellrák nem csak az idősebb nők betegsége; és rámutatnak, hogy míg az 50 év feletti nőknél az emlődaganat előfordulása csökken, az 50 év alattiak körében nő, illetve más rákos megbetegedésekhez képest jelentősen magasabb arányban fordul elő.

A 40–49 éves korosztályban 2019-ben több mint 1000 új esetet azonosítottak, ami ebben a korcsoportban négyszer-ötször gyakoribb előfordulást jelent, mint a második leggyakoribb daganat, a melanoma. A legnagyobb növekedés azonban a 30–39 éves korosztályban látható, ahol az előfordulás növekedése meghaladja a 32%-ot egy évtized távlatában – derül ki az MSD elemzéséből.

A hazai betegek túlélési esélyei a közép-kelet-európai régió legjobbjai közé tartoznak, ráadásul az elmúlt évtizedben a betegség ötéves túlélési mutatói is számottevően javultak. Ugyanakkor a HUN-CANCER EPI kutatásainkban feltárt trendekből az is látszik, hogy az emlőrák korai felismerése érdekében nagyobb figyelemre van szükség a fiatalabb, 50 év alatti korosztályban. Náluk ugyanis növekszik a betegség előfordulása, a 40-49 éves női korcsoportban például meglepően magas az újonnan diagnosztizáltak száma

– hangsúlyozta Dr. Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. Adatkutatási Divízió vezetője, aki egyben a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika, Nephrologiai, Diabetológiai Centrum címzetes egyetemi docense.

Nem mindegyik egyforma

A melldaganatok négy nagy altípusba sorolhatók, amelyek egyedi jellemzőkkel rendelkeznek. Az egyes altípusok eltérően reagálnak a különböző terápiákra, ezért a pontos besorolásuk kulcsfontosságú a megfelelő kezelési terv kidolgozásához. Fontos kiemelni, hogy az eredményes kezelés érdekében minden altípusnál elsődleges cél a korai felismerés, illetve az időben elkezdett, személyre szabott, korszerű terápia.

A mellrákos esetek mintegy kétharmadában a daganat növekedését az ösztrogén- és progeszteronhormon serkentheti (hormonreceptor-pozitív, HR+), illetve a rákos sejtek érzékenyen reagálnak a mellszövet sejtosztódását szabályozó, úgynevezett HER2 fehérjére (HER2-pozitív, HER2+). Előbbi típus hormonterápiával, utóbbi pedig célzott HER2-terápiával kezelhető.

Amikor sem a hormonérzékenység (HR), sem a HER2-pozitivitás nincs jelen a daganatban, úgynevezett tripla negatív mellrákról (TNBC) beszélünk. Ez a daganattípus nem reagál sem a hormonális, sem a HER2-ellenes gyógyszerekre, ezért a kezelése más terápiás megközelítést igényel.

Hatékony fellépés a TNBC ellen

A kevésbé gyakori, de agresszív TNBC a hazánkban diagnosztizált és tipizált melldaganatos esetek mintegy 10%-át teszi ki. Ez az arány a fiatalabb nők körében ugyanakkor jelentősen magasabb: a 40 év alatti betegek 25%-át TNBC-vel diagnosztizálják, illetve az összes TNBC-s eset csaknem egyharmada az 50 év alatti nőket érinti.

Bár az emlőrák összességében a kedvezőbb túlélésű daganatok közé tartozik, és az elmúlt évtizedben 73,1%-ról 74,2%-ra nőtt a betegség ötéves túlélési rátája, a TNBC-típus továbbra is a legkedvezőtlenebb ötéves túlélési mutatókkal rendelkezik: 10 TNBC-vel diagnosztizált betegből mindössze 6 éri meg a diagnózist követő 5. évet.

A TNBC kezelésére a kemoterápia mellett egyre szélesebb körben alkalmazzák a már hazánkban is elérhető korszerű immunterápiát, ami jelentősen javíthat a TNBC-vel diagnosztizált betegcsoport túlélési esélyein.

Magyarországon a közfinanszírozott, szervezett mellrákszűrés jelenleg 45 éves kortól érhető el. A rendelkezésre álló adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a diagnosztizált esetek nem elhanyagolható része ennél fiatalabb életkorban fordul elő. 2020-ban a frissen felfedezett emlőrákos esetek több mint 20%-a az 50 év alattiak körében született (5%-a pedig a 40 év alatti korosztályban).

A szakemberek rámutatnak: a fiatalabb nők érzékenyítése, hosszú távon pedig akár a szűrési protokollok optimalizálása azért is fontos, mert a szűrési korhatár alatti nőket nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják a mellrák előrehaladottabb stádiumában, és emiatt lényegesen kisebb eséllyel kapnak neoadjuváns, azaz a műtéti kezelést megelőző terápiát, mint az idősebb korosztályba tartozó betegtársaik. Az időben felismert daganat esetén a neoadjuváns kezelés alkalmazása többek között csökkentheti a daganat méretét, javíthatja a műtéti lehetőségeket, és korai visszajelzést adhat a gyógyszer hatásáról.