Itt a friss előrejelzés: egy éven belül leelőzhetjük a szlovákokat

Már csak a decemberi adat hiányzik a GDP-növekedéshez, ha ekkor lesz egy hirtelen megugrás, akkor akár 5 százalék is lehet a növekedés a tavalyi évben, de legrosszabb esetben is 4,9 százalék lesz a növekedés - mondta el Suppan Gergely, a Takarékban vezető elemzője a bank sajtótájékoztatóján. Az idei előrejelzés is folyamatosan javul Suppan szerint, emiatt nem lát esélyt arra, hogy idén 3 százalék köré csökkenjen az adat.

Magyarország verte a régiót a tavalyi évben, a második Lengyelország lett. Idén változóak a prognózisok, de a sok kedvező áthúzódó hatás miatt idén 4 százalék körül lehet a növekedés, 3 százalék alá csak akkor megy be Suppan szerint, ha valamilyen váratlan esemény következik be. A régióból Szlovákia jelent meglepetést, náluk nagyon befékezett a gazdaság.

Tavaly nagyjából 11 százalékkal nőttek a bérek, idén ez 9 százalék lehet az elemző szerint. A nettó reálbér 5,3 százalék lehet, ágazatok szerint pedig a bírák, egészségügyi szakdolgozók, szakiskolák oktatói bére is nagymértékben emelkedni fog, előfordulhat 20-30 százalékos béremelés is, ezek fogjak erőteljesen felfelé tolni az átlagot. Az infláció ennek következtében erős lehet.

2022-ben Suppan már egyértelműen gyorsulásra számít, 2023-ban pedig pláne. Ezt azzal magyarázza az elemző, hogy addigra megvalósulnak a bejelentett beruházások, például a komáromi akkumulátorgyár, a BMW-gyár pedig 2023-ban indulhat be. Addigra az európai növekedés is túljut a mélyponton az elemző prognózisa szerint, ez pedig a magyar gazdaságra is hatással lesz: 2023-ban minden bizonnyal 4 százalék fölött lesz a növekedés.

A forint év végi árfolyama egy hasraütés, de Suppan szerint ez teljesen indifferens, ahogy ő mondta: egyedül annak számít, aki külföldre utazik. Sőt, az elemző szerint a jegybankok inkább gyengítenék a devizájukat, de nem sikerül nekik az, ami az MNB-nek igen. Így aztán az ő álláspontja szerint nem kell akkora jelentőséget tulajdonítani. Ők egyébként 332,40-es árfolyamot jósol, de ez bármekkora lehet.

Az alapkamat nem fog emelkedni idén, a változó lakáshitelek kamatait befolyásoló 3 hónapos BUBOR 0,30 százalék lehet, a fix kamatozású hitelek referenciahozamának számító ÁKK 5 éves hozama 1,25 százalék, 10 éves hozama pedig 2,15 százalék lesz.

2021-ben egy főre jutó GDP tekintetében visszaelőzhetjük a szlovákokat, és második helyre jutunk fejlettség terén a V4-eken belül. A mezőgazdaság növekedésének tekintetében is elsők vagyunk a régióban.

A lakossági fogyasztás tovább pöröghet, a bérfelzárkózásnak pedig tovább kell növekednie a Nyugathoz képest, mert sok területen már a nyugati bérekkel kell versenyezni, ellenkező esetben kiürül az ország, ahogy Suppan fogalmazott. A készletfelhalmozás is nőni fog, és az exportunk többletes lesz a Takarék szerint. Az építőiparnak alacsony a súlya, ott talán csökkenni fog a hozzájárulás a növekedéshez, de az is pozitív lesz.

Amire még felhívta a figyelmet az elemző, az az, hogy idén szökőnap van, ráadásul 4 munkanappal több van, ez a naptárhatás önmagában 0,2 százalékot tehet hozzá a GDP növekedéséhez.

A magyar ipar németről való leválásáról is beszélt Suppan: Magyarországon tavaly 165 ezer autót termelt az Audi, előtte csak 100 ezret. Ez azt jelenti, hogy termelés-átszervezés volt. Suppan szerint ez jelzés arra, hogy lassulás esetén inkább Németországban építik le a kapacitásokat a vállalatok, mint az olcsó munkaerőt alkalmazható Kelet-Európában. Ehhez az elemző hozzáteszi, hogy mi lett volna, ha a német ipar nem lassul be? Szerinte ekkor akár 12 százalék is lehetett volna a magyar ipar növekedése, és akkor a GDP növekedés akár 6-6,5 százalék is lehetett volna. Így aztán volt visszahúzó hatása a német lassulásnak, csak a többi tényező ezt elnyomta.

A kiskereskedelem dinamikus marad, ez egy totálisan felívelő ágazat.Pozitív tényező mindeközben, hogy a kiskereskedelem forglma mellett nő a megtakarítási ráta is. Itt kiemeli, hogy a románok ugyan többet fogyasztanak, de ettől még nem lesz magasabb az életszínvonal.