Orosz-ukrán háború: Zelenszkij követelt, a britek feltételeket szabtak

Magyarország területére március 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6369 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6144 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. Ezzel Ukrajnából szombaton összesen 12 513 ember lépett be Magyarország területére.

A tájékoztatás szerint a beléptetettek közül a rendőrség 421 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Bulgária sem szállít fegyvereket Ukrajnába

Rumen Radev bolgár elnök szombaton kijelentette: nem fogja engedni, hogy Bulgáriát belerángassák az ukrajnai fegyveres konfliktusba. Radev egy azt firtató újságírói kérdésre válaszolt, hogy Magyarországhoz hasonlóan Bulgária is úgy döntött, nem szállít fegyvereket Ukrajnának. Radev hangsúlyozta: azért választották meg őt, hogy megóvja a bolgárok biztonságát és a békét Bulgáriában.

London feltételeket szabott

A Nagy-Britannia által az oroszországi magánszemélyek és cégek ellen bevezetett szankciókat kizárólag az orosz csapatok Ukrajnából való kivonása után lehet feloldani – közölte  Liz Trass, az Egyesült Királyság külügyminisztere egy a Telegraphnak adott interjúban. Emellett a britek újabb korlátozásokat ígértek, amennyiben Oroszország további agressziót hajtana végre Ukrajnában.

Tudjuk, hogy Oroszország számtalan olyan megállapodást írt alá, amelyekhez egyszerűen nem tartja magát. Emiatt kemény fellépésre van szükség. A szankciók bevezetése egy ilyen lehetőség. Ezek a szankciók csak a teljes tűzszünet és a csapatkivonások megkezdése esetén szűnhetnek meg

– jelentette ki az interjúban a külügyminiszter, aki szerint a gazdasági korlátozások mérhetik a legnagyobb csapást az oroszokra.

Zelenszkij újabb fegyverszállítmányokat követelt

Hírügynökségek felidézték, hogy több ország is ígért légvédelmi és páncéltörő rakétákat, valamint könnyűfegyvereket Ukrajnának, a felvételen láthatólag ingerült Zelenszkij azonban kijelentette, hogy országának harckocsikra, harci repülőkre és hajók elleni fegyverrendszerekre van szüksége. "Mindez megvan a partnereinknek, és csak ott porosodik. Mindez nem csak Ukrajna, de Európa szabadságát szolgálhatná" - mondta az ukrán elnök.

Megismételte, hogy Ukrajnának mindössze a NATO harci repülőgépeinek és harckocsijainak 1 százalékára lenne szüksége, és ennél többet nem is kérne. "Már 31 napja várunk. Ki vezeti az euroatlanti közösséget? Még mindig Moszkva a megfélemlítés miatt?" - kérdezte.

Zelenszkij újfent azt állította, hogy Oroszország Európa felé fog terjeszkedni Ukrajna elestével. Mindazonáltal a NATO nem támogatja egy repüléstilalmi övezet létrehozását Ukrajna felett a konfliktus kiszélesedésétől tartva. Az ukrán elnök egyébként a nap folyamán lengyel hivatali partnerével, Andrzej Dudával is beszélt, szintén nehézfegyverzetet kérve országa számára.

Zelenszkij sajnálkozását fejezte ki, hogy elhúzódik a lengyel harci repülőgépek lehetséges átadásával kapcsolatos döntés. "A késedelem ára ukránok ezreinek élete, akiket a békés ukrán városokra mért légi- és rakétacsapások során vesztünk el" - tette hozzá. Washington ugyanakkor eredetileg elzárkózott a felvetéstől attól tartva, hogy a lengyel MiG-29-es típusú vadászrepülőgépek átadása Ukrajnának akár katonai eszkalálódáshoz vezethetne a NATO és Oroszország között.

Zelenszkij mindemellett az Ukrajinska Pravda hírportálnak nyilatkozva azzal vádolta meg a moszkvai vezetést, hogy a civil lakosság ellen elkövetett támadásaival mindent elkövet Ukrajna örök "oroszmentesítésére". "Oroszország mindent elkövet, hogy államterületünkön +oroszmentesítést+ hajtson végre országunk keleti felében, ott, ahol az orosz mindig is részét képezte a mindennapoknak az ukrán mellett, és ahol éppen romokká változtatják békés városainkat" - hangoztatta Zelenszkij, mondván: ez újabb megnyilvánulása Moszkva "öngyilkos politikájának".

Irina Venediktova ukrán főügyész szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a harccselekmények február 24-i kitörése óta tizenkét újságíró vesztette életét Ukrajnában, és tízen megsebesültek, többen közülük súlyosan. "Halálos vége lehet Putyin agressziójáról az igazat tudósítani - a háborúban már tizenkét újságíró halt meg" - írta. Szerinte eddig legalább 56 sajtómunkást ért támadás, köztük tizenöten külföldiek, a többi között brit, dán, cseh, amerikai, svájci és egyesült arab emírségekbeli állampolgárok. Hozzátette, hogy a halottak között egy orosz, egy ír és egy amerikai újságíró is van. A főügyész közlését nem lehetett független forrásból ellenőrizni.