Brutális verseny indulhat ezekért a fémekért Európában: kapkodásba kezdtek az országok

Súlyos globális versenyre lehet számítani számos olyan fémért, amelyekre szükség van a fosszilis tüzelőanyagoktól való európai elszakadáshoz – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben. A belga KU Leuven egyetem tanulmánya szerint ahhoz, hogy 2050-re elérjük az Európai Unió Green Dealben megfogalmazott klímacélját, 35-ször több lítiumra és 7-26-szor annyi ritkaföldfémre lesz szükség, mint amennyit most fogyasztunk – és ezek egyre ritkábban fordulnak elő Európában.

Az energetikai átálláshoz sokkal több alumíniumra lesz szükség (30 %-kal többre, mint amennyit Európa ma felhasznál), a réz (35%), a szilícium (45%), a nikkel (100%) és a kobalt (330%) nagyobb arányú beszerzése is szükségessé válik. Mindez elengedhetetlen az elektromos járművek és akkumulátorok gyártásához, a szél-, nap- és hidrogénenergia-technológiák felépítéséhez, valamint a klímasemlegesség eléréséhez szükséges hálózati infrastruktúra előállítására vonatkozó európai tervekhez. A jó hír viszont az, hogy 2050-re az Európa tiszta energiára való átállásához szükséges fémmennyiség 40-75%-át újrahasznosítással lehetne kielégíteni, ha most jelentős beruházásokat hajtanánk végre a területen. Európa azonban kritikus hiányosságokkal néz szembe a következő 15 évben akkor, ha nem jut hozzá több bányászott és finomított fémhez.

Erőteljes lépésekre lesz szükség a hosszú távú körforgásos gazdaság kialakításához, és hogy elkerüljük Európa fosszilistüzelőanyag-függőségének megismétlődését. A független KU Leuven tanulmány az első, amely EU-specifikus számokat közöl a Nemzetközi Energiaügynökség 2021-es figyelmeztetésével kapcsolatban, amely a fosszilis tüzelőanyagok felszámolásához szükséges fémekkel kapcsolatos ellátási kihívásokra hívta fel a figyelmet.

A tanulmány szerint 2050-re Európa tiszta energiatechnológiáinak előállítási tervei évente megkövetelik

• 4,5 millió tonna alumínium (33%-os növekedés a mai felhasználáshoz képest)
• 1,5 millió tonna réz (35%)
• 800 000 tonna lítium (3500%)
• 400 000 tonna nikkel (100%)
• 300 000 tonna cink (10-15%)
• 200 000 tonna szilícium (45%)
• 60 000 tonna kobalt (330%) és
• 3000 tonna ritkaföldfém neodímium, diszprózium és prazeodímium (700-2600%)
  jelenlétét.

A tanulmány szerint Európa 2030 körül problémákkal szembesülhet öt fém (a lítium, a kobalt, a nikkel, a ritkaföldfémek és a réz) globális ellátási hiánya miatt. Az EU elsődleges fémek iránti kereslete 2040 körül tetőzhet, ezt követően a fokozott újrahasznosítás elősegítheti a kontinenst a nagyobb önellátás felé, feltéve, hogy jelentős beruházásokat hajtanak végre az újrahasznosítási infrastruktúrában. Jelenleg a szénalapú kínai és indonéz fémgyártás uralja az akkumulátorfémek és a ritkaföldfémek finomítási kapacitásának globális növekedését. Európa Oroszországra is támaszkodik a jelenlegi alumínium-, nikkel- és rézellátásában – ez a jelenlegi külpolitikai helyzet miatt szintén nem túl szerencsés.