A szolidaritási hozzájárulás körüli vita új szintre lépett: a kincstár már nem tárgyal, hanem levonja a pénzt Budapesttől.
Magyarországra az utóbbi 10 évben bőven jutott forrás az Európai Uniótól, melyeket főként a gazdaság élénkítésére használtak. Most több szakértő vetette össze a támogatások és a GDP növekedését itthon, az eredményből pedig kiderül, mennyire fontosak ezek az uniós élénkítők a gazdasági fejlődés szempontjából – írja a 24.hu.
A 17 éves EU-tagság ideje alatt nem kevesebb, mint nettó 53,572 milliárd euró támogatást kapott Magyarország, ha pedig összeadjuk a GDP éves növekedését ugyanebben az időszakban, akkor 53,542 milliárd eurót kapunk. Ez alapján a magyar gazdaság össznövekedése egy hajszaállal, de alatta marad az uniós támogatásoknak. Az EU-s tagság kezdetén még viszonylag kevés forrást kapott Magyarország: 2004-ben még csak 176 millió eurót, míg 2010-ben már 2,7 milliárd eurót, majd 2013-tól évi 3–5 milliárd jutott fejlesztésre a közös uniós költségvetésre. A lapnak Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa úgy nyilatkozott, hogy a gazdaság növekedése nagyban függ az uniós támogatásoktól. Erre példaként a 2016-os évet említette, amikor kevesebb forrás érkezett, és a GDP is alacsonyabb volt.
Ha a növekedést mértékét nézzük, akkor a befolyó támogatások összegétől függetlenül éves szinten 1,9–2%-kal nőtt a magyar GDP 2002 óta; még úgy is, hogy tavaly a 2020-as járványév után 7,1%-os visszapattanást produkált a gazdaság. Petschnig Mária Zita abban látja a problémát, hogy ugyan az Unióból a GDP-növekedéssel arányosan kaptunk támogatást, ettől még nem sikerült elég nagy növekedést elérni ezzel. Szerinte emögött az áll, hogy nem a versenyképességet növelő beruházásokba fektették a forrásokat, hanem infrastruktúrafejlesztésekbe. Petschnig azt is kiemelte, hogy felzárkózás terén 2010 és 2020 között a volt szocialista országok közül csak a hetedikek voltunk Litvánia, Észtország, Lettország, Románia, Bulgária és Lengyelország után.
Érik a hatalmas energiapiaci forradalom: valódi "nukleáris robbanás" várható, sok dolog megváltozhat
Az atomenergia újra stratégiai jelentőségűvé válik, ahogy az adatközpontok energiaigénye nő, a klímacélok szigorodnak, és az energiabiztonság felértékelődik.
Kiderült, óriási összeget utalhat az oroszoknak a Mol: ennyibe kerülhetett a szerbiai nagybevásárlás
Piaci értesülések szerint a Mol jóval magasabb árat fizethet a NIS-ért, mint amit korábban a szerb elnök említett.
-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







