Kifakadt a magyar professzor: hosszú távon még káros is lehet a különadó

Orbán Viktor miniszterlenök, ahogy lapunk is megírta korábban szerdán jelentette be, hogy a kormány különadót vet ki többek között a bankszektorra, a telekommunikációs cégekre és a légitársaságokra. A befolyt összeget pedig a tervek szerint a rezsivédelemi és a hon védelmi alapba fogják átforgatni. Ezután a tegnapi kormányinfóból derültek ki a részletek, ami szerint 800 milliárd forintot akarnak összesen beszedni a különadók segítségével. Ezért a jelenleg 0 százalékos reklámadót felemelik, illetve a gyógyszer-forgalmazói szektort is megsarcolják.

Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja az RTL Klubnak adott interjújában elárulta, hogy nem lepődött meg a miniszterelnök döntésén, ugyanis az év első öt hónapjának adatai alapján a kormányzat rendkívüli módon túlköltekezett. Ezzel pedig az éves hiány mintegy négyötödét hozták össze az elmúlt időszakban, ami kiugróan nagy aránynak számít.

Ezt nem lehet így hagyni. Ilyenkor két lépés adja magát. Az egyik az olyan nagy presztízsprojektek elhalasztása, mint Paks 2, a Fudan Egyetem vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal. Önmagában ez is kevés, hiszen ez mindössze képzetes megtakarítást jelent. Attól, hogy nem utazom el Honoluluba, a családom számára ez nem jelent valódi költségcsökkenést. A másik pedig az, hogy bevételeket kell teremteni azon összegek felett, amelyek már a költségvetésben szerepelnek

– magyarázta el a közgazdász.

De felmerül a kérdés, hogy mi is az az extraprofit esetünkben. Csaba László szerint a jelenlegi kontextusban ez olyan jövedelmet jelent, amelyről a kormányzat úgy gondolja, hogy a méltányosnak tartott mérték felett értek el a cégek. Viszont kiemelte, hogy az egyetlen egy olyan cég, amely most bizonyosan ilyen extraprofitot termel az nem más, mint a Mol, amely a világpiaci árnál olcsóbban kapja az oroszoktól az olajat, miközben azt piaci áron adja el.

A CEU professzora szerint a cégek első lépése, ami már rövid távon is érinti a lakosságot az lesz, hogy a plusz terheket beépítik az árba, aminek azonban vannak korlátai:

Először értelemszerűen megemelik az árakat, aztán kiderül, hogy ez segít-e. Nem akarok vészmadár lenni, de ha valaki Budapest belvárosában sétál, maga is láthatja a rengeteg üres üzlethelyiséget. Az ukrajnai háború miatt amúgy is jelentős bizonytalanság van, előtte pedig a koronavírus miatt volt

– vélekedett Csaba László, aki kiemelte, hogy a kormányzat mostani, a hosszú távú hatásokkal nem számoló intézkedései rosszul sülhetnek el.

Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás: a kiadások csökkentését és a bevételek növelését

– mondta, majd hozzátette, hogy önmagában a költségvetési fegyelem, azaz nevén nevezve a megszorítás, teljesen érthető lépés. Ugyanis a kormány tanulva a 2008-as válságból nem szeretné teljesen a külfölddel finanszírozni a mostani helyzetet és addig kell lépni, amíg az ország hitelképessége rendben van. Később pedig át lehet hidalni az Európai Unióból érkező összegek és az esetleges piaci hitelek segítségével a helyzetet.