Folytatódik a kamatvita: visszaszólt az MNB-nek a Nemzetgazdasági Minisztérium

Válasz az MNB szakértőinek cikkére

"Köszönettel fogadtuk, hogy a referenciakamatokkal kapcsolatos vitaindító cikkünk élénk szakmai diskurzust indított el mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai közösségben. Azonban sajnálattal vesszük, hogy egyes elemzések nem a problémafelvetés lényegi és érdemi kérdéseire reflektálnak, mint azt a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi elemzésével kapcsolatosan is tapasztaltuk. Az MNB szakértői cikkükben fókuszt tévesztenek, nem a probléma gyökerére koncentrálnak, ami miatt a vitaindító cikk megszületett.

A probléma gyökere ugyanis az, hogy a jegybank a transzmissziós csatornákban tapasztalt zavarokat nem képes megfelelően kezelni.

Mindez abban nyilvánul meg, hogy olyan, tradicionálisan együtt mozgó rövid (éven belüli) kamatok, mint a BUBOR kamata és a diszkontkincstárjegy hozama, között jelentős és tartós szétnyílás tapasztalható, amely immáron két éve fennáll.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt az MNB válasza Nagy Mártonék kamatjavaslatára: tévút lenne bevezetni az intézkedést

Reagált a Magyar Nemzeti Bank arra a felvetésre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői tettek közzé a hét elején.

A bankok által a vállalati szektor számára nyújtott forintban denominált piaci hitelek jellemzően változó kamatozásúak, amelyek egy kamatbázisból (referenciakamat, amit hagyományosa a BUBOR jelent) és egy kamatfelárból tevődnek össze: az előbbi jellemzően a bankok határköltsége, míg az utóbbi a vállalati ügyfél hitelkockázatától, a bank működési- és tőkeköltségeitől, valamint profitelvárásaitól függ. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett referenciakamatok listáján, az éven belüli lejáratra vonatkozóan a BUBOR mellett a diszkontkincstárjegy-hozamok, illetve a jegybanki alapkamat is szerepel. Tekintettel arra, hogy a BUBOR lényegében a jegybanki alapkamat (irányadó kamat) aktuális szintjéből és az arra vonatkozó várakozásokból deriválható, ezért a piacon valójában rövid referenciakamatként mindössze a BUBOR kamatát és a DKJ hozamát használják.

Kihangsúlyoznám tehát, hogy a jegybank a maga által publikált lista alapján is referenciakamatnak tekinti a DKJ hozamát.

Ahogyan azt a válaszunk elején is jeleztük, a vitaindító cikk helyzetértékelésével a transzmissziós csatornákban mutatkozó zavarokra kívántuk felhívni a figyelmet, amit a monetáris politika elmulasztott kezelni. A monetáris politikai mulasztás eklatáns példája, hogy 2022 óta a 3 hónapos BUBOR kamata és a 3 hónapos DKJ hozama között érdemi és tartós szétnyílás mutatkozik (volt, hogy az 500 bázispontos mértéket is meghaladta, és jelenleg is 250 és 300 bázispont közötti). A transzmisszió helyreállítása és a két kamat különbségének kezelése jegybanki feladat. A két eszköz közötti drasztikus szétnyílás hitelpiaci torzulást okozott, mivel a bankok a magasabb referenciakamatot használva többletköltségekkel terhelték az ügyfeleiket. Ezt a hatást a jegybank elmulasztotta kezelni. Továbbá az MNB válaszcikkében sajnos arra utaló jelek sem mutatkoznak, hogy a fennálló problémára bármilyen módon reflektálna. A vitaindító szakmai cikk megszületésére nem is került volna sor, amennyiben a problémát a monetáris politika időben és megfelelően kezelte volna.

Mindezen túl érdemes abban a kérdésben is tisztán látni, hogy ma a BUBOR betölti-e az eredeti funkcióját, miszerint valós értékmérője legyen a kereskedelmi banki forrásszerzésnek.

A vitaindító szakmai cikk helyesen kitér arra, hogy jelen helyzetben a magyar bankrendszer többlet likviditással rendelkezik, emiatt a bankok forrásköltségein belül a határköltségen történő forrásbevonása gyakorlatilag elhanyagolható. Ennek következtében a jelenlegi hozamkörnyezet és monetáris kondíciók mellett a BUBOR-hoz kötött forrásköltség árazása kérdésessé válik a forintban denominált vállalati hitelek esetében.

Jelezzük továbbá, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatos és konstruktív egyeztetéseket folytat a Bankszövetséggel a fennálló problémával és annak kezelésével kapcsolatban. A hazai bankok megértették a problémafelvetés gyökerét és keresik a választ arra, hogy ezt a torzulást kezeljék, ezáltal támogassák a gazdaság növekedését. Az egyeztetések lezárását követően annak eredményeiről széles körű tájékoztatást fogunk adni. Ezt követően az új szerződések esetében az alkalmazott kamatszint várhatóan érdemben csökkenhet, ami elősegíti a gazdasági növekedés helyreállítását. Végül újra kiemelnénk, hogy a szakmai vita hasznos, de csak akkor, ha az a probléma gyökerére, és annak megoldására irányul."

A szerző Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára.