Csúnya meglepetés: csökkent a GDP, egy helyben toporgott a magyar gazdaság 2023-ban

2023 IV. negyedévében a GDP volumene a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A második becslés nyers volumenindexe nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott index 0,1 százalékponttal magasabb lett az első becsléshez képest.

Termelési oldal

Az ipar és ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye egyaránt 6,4%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a máshová nem sorolt gép és gépi berendezés gyártása és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás, illetve a gép, berendezés és eszköz javítása és üzembe helyezése ágazatok fékezték leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 7,4%-kal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől, a mezőgazdaságé viszont 81,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,0%-kal csökkent. A legnagyobb növekedés (8,3%) a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt. Az információ, kommunikáció ág teljesítménye 5,0, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé, valamint a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoké egyaránt 3,6, az oktatásé 2,6%-kal nőtt. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 2,1, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 0,5%-kal emelkedett. A közigazgatás hozzáadott értékének volumene 1,7, a szállítás, raktározásé 4,3, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 4,5, a kereskedelemé pedig 8,7%-kal zsugorodott.

A bruttó hazai termék 2023. IV. negyedévi, változatlan volumenéhez pozitívan járult hozzá a mezőgazdaság (2,5 százalékponttal). Az ipar 1,1, a szolgáltatások 0,6, az építőipar 0,5, a termékadók és -támogatások egyenlege pedig 0,2 százalékponttal csökkentette a bruttó hazai termék volumenét. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,3 százalékponttal) a humán-egészségügyi, szociális ellátás járult hozzá pozitívan a GDP alakulásához.

Felhasználási oldal

A háztartások tényleges fogyasztása 1,0%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,2%-kal mérséklődött. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 0,2%-kal nőtt. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportbontást tekintve a féltartós és a nem tartós termékek esetében csökkent, 2,1, illetve 0,3%-kal, míg a szolgáltatások körében és a tartós termékeknél emelkedett, 0,9, illetve 1,5%-kal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 4,6%-kal nőtt, míg a közösségi fogyasztásé 3,8%-kal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,8%-kal nagyobb lett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,2%-kal gyarapodott.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben 3,0%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké visszaesett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyleteknél csökkent a fejlesztések volumene, míg a szállítás, raktározás esetén stagnált. A bruttó felhalmozás 13,0%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.

A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 4,1%-kal kisebb lett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 809 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (9,0%) csökkent, mint az exporté (4,7%). A külkereskedelem 80%-át kitevő áruforgalomban a behozatal 10,4%-kal zuhant a kivitel 6,6%-os csökkenése mellett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 3,0%-kal, míg importja 0,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék igazítatlan, nyers volumene változatlan maradt 2023 IV. negyedévében. A gazdaság teljesítményéhez pozitívan, 4,1 százalékponttal járult hozzá a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében és 0,1 százalékponttal a végső fogyasztás, míg a bruttó felhalmozás negatívan, 4,2 százalékponttal befolyásolta azt.

2023 IV. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a gazdaság teljesítménye nem változott. A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye 4,2, a szolgáltatásoké 1,5%-kal nőtt. Az építőipar teljesítménye 1,6, az iparé pedig 1,9%-kal csökkent.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,8, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,9%-kal emelkedett, míg a közösségi fogyasztásé 0,7%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,0%-kal nőtt. A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében visszaesett (2,0 és 2,3%-kal).

2023-ban az előző évhez képest az első becslés szerint a GDP értéke folyó áron 75 044 milliárd forint volt, volumene 0,9%-kal csökkent. A naptárhatással kiigazított adatok alapján a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 0,7%-kal csökkent. A termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 68,5%-kal nőtt, miközben a szolgáltatásoké 1,6, az iparé 5,2, az építőiparé 5,6%-kal kisebb lett.

A GDP volumenét a mezőgazdaság teljesítménye 2,2 százalékponttal növelte, míg az építőipar 0,3, a szolgáltatások 0,9, az ipar 1,0 százalékponttal mérsékelte.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,2, a közösségi fogyasztás 1,0%-kal csökkent, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 1,2%-kal alacsonyabb lett. A bruttó felhalmozás 14,4, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,7%-kal visszaesett. Az export volumene 0,1, az importé 5,1%-kal csökkent.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 0,8, a bruttó felhalmozás 4,9 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 0,9%-os csökkenéséhez, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 4,8 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét.

A hazai fogyasztási kiadások volumene 2,4%-kal csökkent. Tartósság szerinti csoportbontásban a tartós termékek esetén 1,6%-kal emelkedett, míg a többi csoportnál csökkent a kiadások volumene: a nem tartós termékeknél 6,0, a féltartós termékeknél 2,3 és a szolgáltatások körében 0,1%-kal.