Komoly, ami kiderült a magyar pénzügyi szektorról: kimondták azt, amiről eddig kevesen beszéltek

A munkatermelékenység elemzése során a feldolgozóipar, az építőipar, a kereskedelem és az infokommunikációs szektor után most a pénzügyi- és biztosítási ágazatot vizsgáljuk meg. 2023-ban az EU-ban a pénzügy és biztosítási szektor átlagosan a GDP 4,6%-át tette ki. Ez a szlovák 2,7%-tól a magyar 4,1%-on keresztül a lengyel 5,1%-ig terjed.

A pénzügyi- és biztosítási ágazat termelékenységi mutatója az EU-ban 11%-kal nőtt 2010 és 2024 között, ezt a régió államai bőven megugrották. A régióban a leggyengébb növekedést felmutató Szlovákia 32%-on állt tavaly, Magyarország pedig 47%-ot ért el. Lengyelország (71%) és Csehország (86%), valamint a Románia (109%) voltak a térség éllovasai.

A GKI Gazdaságkutató szerint Magyarországon a pénzügy-biztosítási terület munkatermelékenysége a 2010-es évek első felében visszaesett, és csak 2016-2017-re sikerült a 2010 termelékenységi színvonal felé kerülni. Ezek után viszont nagyon dinamikus fejlődés indult meg, 2021-re több, mint 40 százalékponttal javult a mutató. Ezt követően megtorpant a javulás, és azóta enyhe csökkenés volt.

Ebben a szektort érintő különadóknak volt jelentős szerepe, mely kivonja a fejlesztési forrásokat. Ezzel együtt is a korábbi eredményeknek köszönhetően a hazai pénzügyi szféra 47%-os munkatermelékenység növekedése jelentősen meghaladja a hazai teljes mutatót (15%), így a szektor felfelé húzta a teljes termelékenységet (amit a feldolgozóipar 8%-os adata jelentősen lefelé húzott).

A pénzügyi és biztosítási szektor az elmúlt másfél évtizedben a digitalizáció, a működési hatékonyság javítása és a kockázatkezelési gyakorlatok fejlesztése révén kimagasló termelékenységnövekedést mutatott, jelentősen hozzájárulva a nemzetgazdasági teljesítmény javulásához.

Magyarországon a szektor termelékenységi javulása (47%) több mint háromszorosa volt a nemzetgazdasági átlagnak (15%).

Bár az elmúlt időszakban nőttek az ágazati szereplők adóterhei (bankadó, a tranzakciós illeték, az extraprofit-adó, a biztosítási adó és a legújabban bevezetett „önkéntes” díjcsökkentések), ezáltal csökkent a vállalatok jövedelemezősége, ennek ellenére növekedett a termelékenység. A rövidtávú termelékenységnövekedéssel párosuló profitcsökkenés hosszú távon visszafogja a szektor növekedését, ami kontraproduktív eredményhez vezet mind a piac, mind az állam számára.