Egyre nagyobb veszélyt hozhat Magyarországnak az aszály: ebbe tönkre is mehetünk

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője, Siklós Gabriella az Infostartnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Dunán és a Tiszán tapasztalható nyár eleji alacsony vízállás nem jelent tragikus helyzetet, ugyanakkor a gazdasági következményei figyelmet érdemelnek.

A jelenlegi helyzet hátterében ugyanaz áll, mint a 2022-es történelmi szárazságnál is súlyosabb, 2018 óta tartó aszálynak: az elmúlt hónapokban a sokéves átlagnál jóval kevesebb csapadék hullott nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban, a folyók külföldi vízgyűjtő területein is. Az Országos Vízjelző Szolgálat adatai szerint a Duna vízállása Budapestnél június 25-én délután körülbelül 70 centiméterrel haladta meg a valaha mért legkisebb vízállást, és hasonló a helyzet a folyó teljes hazai szakaszán.

A folyók alacsony vízszintje több szektort is érzékenyen érinthet: az ivóvíz-szolgáltatást, a mezőgazdaságot, valamint az idegenforgalmi és szállítási ágazatot is. Mivel a folyók alapvető szerepet töltenek be az energiahordozók és nyersanyagok továbbításában, a kisvizes állapot az ipart és az energiagazdálkodást is negatívan befolyásolhatja, az árampiacon pedig áremelkedést idézhet elő.

Különösen problémás, hogy alacsony vízállás mellett a folyók a kánikulában könnyebben felmelegednek. A magas vízhőmérséklet ronthatja a folyóvíz-hűtötte nukleáris, szén- és gázerőművek hűtési hatásfokát, csökkentve termelésüket, szélsőséges esetben pedig akár az érintett erőművek teljes leállítása is szükségessé válhat.

Ilyen helyzetek az elmúlt években számos európai országban kialakultak, és jelenleg is napirenden van a francia nukleáris blokkok termelésének környezetvédelmi célú csökkentése. Magyarországon teljes leállításra nem került sor, bár előfordult már, hogy a Paksi Atomerőmű termelését környezetvédelmi okokból mérsékelték, vagy a romló hűtési hatásfok miatt csökkent.

Hazánkban több jelentős erőmű is folyóvizet használ hűtésre. Az 50 MW beépített teljesítmény feletti nagyerőművek közül a Gönyűi, a Kelenföldi, a Csepel II, a Dunamenti, valamint a Paksi Atomerőmű a Dunából veszi a hűtővizet. A Tisza II Erőmű a Tisza vizét használná, de jelenleg nem üzemel.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) korábbi tájékoztatása szerint a szélsőséges időjárás okozta folyóvíz-ingadozás eddig nem okozott műszaki, hűtési problémát. Az erőművek kiemelkedően nagy szárazság miatti alacsony vízállás esetén is megoldották a hűtést és a folyamatos villamosenergia-termelést, tüzelőanyag-ellátási problémák sem ismertek.

Az erőművek hűtését úgy tervezték, hogy az az addig mért legalacsonyabb vízállásnál alacsonyabb vízszint esetén is működőképes legyen. A Paksi Atomerőmű hűtővíz-igénye másodpercenként körülbelül 100 köbméter, míg a Duna vízhozama a legalacsonyabb vízállása esetén is 800 köbméter körül alakult.

A hűtésre szánt víz addig jut be az erőműhöz szállító csatornába, amíg a Duna paksi vízszintje nem süllyed az eddig mért legalacsonyabb érték alá körülbelül 1 méterrel. Árvízvédelmi szivattyúkkal ekkor is biztosítani tudnák a blokkok biztonsági hűtéséhez szükséges 10 köbméter/másodperces igényt, de ez csak a nem üzemelő blokkok számára lenne elegendő – vagyis ilyen esetben a teljes erőművet le kellene állítani. Ez a hazai áramtermelés mintegy 40%-ának kiesését jelentené, ami rövid távon is rendkívüli helyzetet eredményezne az energiaellátásban.

A jövőbeli Paks II két új blokkjának hűtéséhez 120-140 köbméterre lesz szükség másodpercenként. Ha a 2030-as évek elejétől a 2050-es évekig a tervek szerint egyszerre üzemel majd mind a hat blokk, a hűtővízigény 220-240 köbméter/másodperc körül alakul. Ezért az új blokkok szivattyútelepe közel 2 méterrel mélyebbre kerül, mint a jelenlegi.

A vízállás mellett a vízhőmérséklet is kritikus tényező. A felmelegedett víz miatt a blokkok termikus hatásfoka romlik, ezért a nyári kánikula miatt az erőmű által termelt villamos energia mennyisége néhány tíz megawattal csökkenhet.

A kormány a közelmúltban lazított a Paksi Atomerőműre vonatkozó, Dunával kapcsolatos környezetvédelmi szabályozáson. A korábbi előírás szerint ha a visszaengedett hűtővízzel együtt a vízhőfok meghaladta a 29,5 fokot, akkor 0,1 fokonként 80-80 megawattal kellett leterhelni az erőművet, hogy a 30 fokos korlátot ne lépje túl a vízhőfok.

A tavaly augusztusi miniszteri rendelet és az idén tavasszal kidolgozott részletszabályozás szerint a Paksi Atomerőmű a MAVIR igazolásával javaslatot tehet az energiaügyi miniszternek az eseti eltérésre. Az engedély birtokában – amire egy évben tizenötször van lehetőség – a visszabocsátott víz legfeljebb 32 fokos lehet, de a reaktorok termelését legfeljebb a névleges teljesítmény felére lehet csökkenteni. Paksnál a Duna vízállása nem egészen 80 centiméterrel volt magasabb a valaha mért legkisebb vízállásnál, hőmérséklete pedig már meghaladta a 25 Celsius-fokot.

A folyók alacsony vízállása más módon is befolyásolhatja a magyar energiaellátást. Bár a hazai vízerőművi kapacitás elhanyagolható (62,4 MW), a balkáni és más európai vízerőművek termelése közvetve hat a jelentős importigényű magyar villamosenergia-rendszerre. Az európai vízenergia-termelés idén jócskán elmarad a tavalyitól, és már a 2022-es mélyponthoz közelít.

Az előrejelzések szerint a következő egy hétben nagyjából stagnálhat a Duna vízállása a folyó hazai szakaszán, vélhetően az elmúlt napokban a nyugati vízgyűjtő területeken hullott csapadék hatására. Egyhónapos kitekintésben azonban tovább csökkenhet a vízállás a folytatódó csapadékhiány miatt.

Hosszabb távon a klímamodellek szerint a szélsőségesen aszályos és alacsony vízállású időszakok kialakulásának kockázatai Európa-szerte emelkednek, és a jövőben egyre gyakrabban lehet számítani arra is, hogy az aszályos körülmények télen is fennmaradnak.