Ennyit a nagy autóipari álomról: övön aluli ütés lehet a magyar gazdaságnak a CATL és a BYD gyára körüli mizéria

Az elmúlt években Magyarország gazdaságpolitikája erőteljesen az elektromobilitás irányába fordult, jelentős beruházásokat vonzva az akkumulátor- és autógyártás területén. Ez a stratégia azonban kockázatokat is rejt magában, hiszen a diverzifikáció hiánya sebezhetővé teheti a gazdaságot az iparági ingadozásokkal szemben - írja a Portfolio.

Bár a hosszú távú előrejelzések továbbra is az elektromos járművek piacának bővülését vetítik előre, rövidtávon már láthatók a megtorpanás jelei. Az EU-ban tavaly 5,9 százalékkal csökkent a tisztán elektromos autók (BEV) értékesítése, miközben a teljes autópiac 0,6 százalékkal nőtt. Idén ugyan javulás tapasztalható – január és május között 26,1 százalékos növekedést regisztráltak az elektromos autók eladásában –, de a piac összességében lassabb ütemben bővül a korábban vártnál.

A kereslet lassulása mögött számos tényező áll: az elektromos járművek magas ára, a használt elektromos autók gyors értékvesztése, a töltőinfrastruktúra hiányosságai, a szabályozási bizonytalanságok, a támogatások csökkenése, valamint a kínai autókra kivetett EU-s importvámok és a kibontakozó vámháború. Emellett a hibrid modellek növekvő népszerűsége is lassítja a tisztán elektromos járművek térnyerését.

A magyarországi helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az eddig felépült akkumulátorgyártó kapacitások teljesítménye elmaradt a várakozásoktól. Az akkumulátorgyártás gyakorlatilag összeomlott az elmúlt másfél évben, és bár az utóbbi hónapokban mutatkoztak a fellendülés jelei, most újabb nehézségek jelentkeznek.

Az elmúlt hónapokban megjelent információk és félinformációk alapján könnyen lehet, hogy a nagyberuházások többsége az elemzői konszenzushoz képest kisebb gyártói kapacitást biztosít a hazai gazdaság számára az első években, így a rövid távú munkaerőpiaci hatása is visszafogottabb lehet az előzetes előrejelzői becsléseknél

– mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza a Portfolio megkeresésére.

"A globális akku- és járműgyártás nehéz helyzetben van, amelyhez a vállalatok igyekeznek alkalmazkodni, ezért a magyar növekedési kilátások a 2026-os évre vonatkozóan is romlanak" – fogalmazott Virovácz Péter.

A Magyar Nemzeti Bank korábban úgy becsülte, hogy a BMW, a CATL, illetve a BYD gyárak termelése idén és jövőre összesen 1,5%-kal járulhatnak hozzá a GDP-növekedéshez. A jelenlegi helyzet alapján azonban ez a hatás várhatóan kisebb lesz, és a foglalkoztatottak száma is lassabban növekedhet a vártnál.

A BYD szegedi üzemének tömegtermelése a korábbi tervekkel ellentétben nem idén, hanem csak 2026-ban indulhat el. Az eredeti elképzelések szerint a gyár évi 150 000 darabos gyártókapacitással kezdte volna meg működését, amely később 300 000 darabra bővült volna. A friss információk szerint azonban jövőre csak néhány tízezer autó készülhet el, és a kapacitás 2027-ben is elmaradhat a tervezettől.

Úgy tűnik, a kínai autógyártó a hangsúlyt a magyar telephely felől Törökország felé helyezi át. Miközben a magyarországi gyártás késik, a BYD törökországi üzeme a tervezettnél korábban kezdi meg a termelést, és már jövőre több járművet fog gyártani, mint a magyar üzem.

Hasonlóan bizonytalan a CATL debreceni akkumulátorgyárának helyzete is. Sajtóinformációk szerint a vállalat leállította a beruházás második ütemének előkészítési munkálatait, és a tervezésen dolgozó építészcsapat több tagját elbocsátották. "Annak ellenére, hogy a II. fázis felfüggesztésre került, az I. fázis várható befejezése és az ügyfelek igénye nem érintett" – áll a jelentésben.

A debreceni beruházás eredetileg bejelentett 7,3 milliárd eurós (3000 milliárd forintos) értékéből az első ütemben nagyjából egyharmad valósul meg, tehát a teljes beruházás értéke várhatóan meg fogja közelíteni az 1000 milliárd forintot az idei év végéig. Az eredeti tervek szerint a három ütem együttesen 100GWh/év gyártókapacitást biztosítana, ebből az első ütemre 30-40 GWh/év közötti kapacitás jutna.

"Az a tény, hogy a tartósnak ígérkező keresleti korlátok miatt (is) a CATL felfüggesztette a debreceni üzem második ütemének beruházását, azt sugallja, hogy a lezáruláshoz közeledő ipari óriásberuházásoknak az év végi ipari dinamikát felhúzó hatása is kisebb lehet a korábban vártnál" – állapítják meg szakértők, akik szerint hamarosan szükségessé válhat a 2026-os gazdasági várakozások felülvizsgálata is.