Támadás a Barátság kőolajvezeték ellen: nyomásgyakorlás, diplomáciai csörte és árrobbanás

A Barátság kőolajvezeték a világ leghosszabb kőolajvezetéke. Eredeti rendeltetése az volt, hogy kőolajjal lássa el a Szovjetunió nyugati területeit és közép-európai „baráti” országait, erre utal mai neve is. Ma az orosz (és kazah) olaj európai szállításainak fő vezetéke: Oroszországból nyugati irányba halad több mint négyezer kilométeres hosszban. A csővezeték a délkelet-oroszországi Szamara városnál indul, itt a Nyugat-Szibériából, az Uralból és a Kaszpi-tengertől érkező kőolajat táplálják bele. A belarusz Mazir városnál északi és déli ágra szakad, az északi Lengyelországba és Németországba megy, a déli Ukrajnába, ahol a magyar és a szlovák határ közelében szintén két irányba ágazik: az egyik Magyarországra halad tovább, a másik Szlovákiába.

Az első magyarországi szakasz 1962-re készült el, kapacitása évi 3,5 millió tonna volt, ezt 2015-ben 6 millió tonnára bővítették. Párját, az Ukrajnából érkező Barátság II-t 1972-re készítették el, kapacitása évente 7,9 millió tonna. A Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik a magyar olajexport 80-90 százaléka.

A támadások célja

2022. augusztusában néhány napra leállították a kőolajszállítást a vezeték déli ágán, amelyen keresztül Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát szolgálják ki. Az orosz–ukrán háború alatt többször támadták a Barátság kőolajvezetéket, ám 2025 augusztusában rövid időn belül három célzott katonai támadás is érte az infrastruktúráját: augusztus 12-én ukrán drónok támadták a kőolajvezeték unyecsai olajszivattyú-állomását Oroszország területén, 17-én ugyanott egy hasonló katonai akció zajlott le, 21-én pedig az oroszországi Nyikolszkoje mellett található szivattyúállomást támadták az ukránok. Az első robbanások nem okoztak fennakadásokat a szállításban, de a másik kettő már igen.

A 444 szerint Ukrajna nem is csinált titkot abból, hogy a kőolajvezeték elleni támadásokkal a magyar kormányra is nyomást akarnak gyakorolni. „Mindig is támogattuk Ukrajna és Magyarország barátságát. Most ennek a »Barátságnak« a léte Magyarországtól függ” – válaszolt szóviccel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az olajvezeték elleni támadásokra vonatkozó kérdésre.

Ugyanakkor a G7 hangsúlyozza, hogy Ukrajna nem szándékosan veszélyezteti a magyar ellátást, a támadásokkal sokkal inkább az egyre súlyosabb orosz üzemanyaghiányt próbálják tovább fokozni, valamint az orosz tengeri nyersolajexportot is próbálják ellehetetleníteni, persze ők is megjegyzik, Kijev nem bánja, hogy leálltak a magyarországi szállítások.

Külügyminiszterek közötti csörte

A támadások után Magyarország és Szlovákia közösen tiltakozott az Európai Bizottságnál, kérve az ilyen infrastruktúra védelmét az energiabiztonság érdekében. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a támadást, és megüzente az ukránoknak, hogy ne támadjanak kőolajvezetékeket, mert a Magyarországról érkező áram kulcsszerepet játszik Ukrajna energiaellátásában. Mindezt az ukrán külügyminiszter sem hagyta szó nélkül.

Nem Ukrajna, hanem Oroszország kezdte a háborút, amit azóta sem hajlandó befejezni. Magyarországnak évek óta mondják, hogy Moszkva megbízhatatlan partner. Ennek ellenére Magyarország minden erőfeszítést megtett, hogy fenntartsa függőségét Oroszországtól. Még a totális háború kezdete után is. A panaszait – és a fenyegetéseit – most már elküldheti a moszkvai barátainak

– üzente Andrij Szibiha az X-en Szijjártónak.

Kitoltották az ukrán parancsnokot

Nem sokkal később jött a hír, hogy a Barátság kőolajvezeték elleni dróncsapások miatt a magyar kormány kitiltja Magyarországról és a schengeni övezetből a támadást elrendelő ukrán parancsnokot. Minderről Szijjártó Péter számolt be. A tárcavezető szerint Ukrajna tisztában van azzal, hogy a Barátság kőolajvezeték nélkülözhetetlen Magyarország energiaellátásának biztonsága szempontjából, és hogy a kőolajvezeték ellen indított támadások elsősorban nem Oroszországnak, hanem sokkal inkább Magyarországnak és Szlovákiának ártanak.

Szijjártó Péter nem nevezte meg az ukrán parancsnokot, de nagy valószínűséggel Bródi Róbertről (Robert Brovgyi) van szó, akit 2025 júniusában neveztek ki az ukrán drónerők élére. A kárpátaljai származású, „Magyar” hívójelű ukrán parancsnok általa vezetett drónegység (Magyar Madarai) kiemelkedő katonai sikereket ért el az orosz haderővel szembeni harcok során. 

A Mol vezérigazgatója kongatja a vészharangot

Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója a támadás kockázatairól és következményeiről egy interjúban elmondta, hogy a teljes leállás esetén először az üzemi készletekhez, majd a stratégiai tartalékokhoz kellene nyúlni – amelyeket az Adria-vezetéken keresztül lehetne pótolni, viszont ez sokkal drágább, mivel a horvát fél a háború kitörése után megduplázta a tranzitdíjat. Továbbá a Mol szerint technológiai okokból sem lehet teljes alternatívaként tekinteni a horvát kőolajvezetékrendszerre, valamint a kapacitástesztjei sem igazolták, hogy képes lenne átvenni a teljes régió ellátását.

A Mol vezetője jelezte, ha kiesik a Barátság kőolajvezeték kapacitásának egy része, akkor importból kell pótolni a hiányt, ez viszont óhatatlanul áremelkedéssel jár. Számításaik szerint a pluszköltségek éves szinten akár 200 millió dollárt is kitehetnek, ha teljesen a horvát útvonalra kell támaszkodni.

Hernádi Zsolt később az ATV Heti Naplójában kifejtette, hogy bár 2026-2027-re Magyarország képes lesz alternatív olajellátási rendszereket kiépíteni, jelenleg nem látja szükségét az orosz olajról való leválásnak, és az orosz olaj alternatívájára csak vészhelyzet esetén lehet szükség.

A benzinárak alakulásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Barátság kőolajvezeték teljes leállása esetén 10 százalékos tartós drágulással és ellátási hiánnyal kellene számolni.

Az orosz olajra vonatkozó szankciók és Magyarország helyzete

A háború kezdete után az EU példa nélküli szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. 2022 júniusában többek között megtiltották, hogy az EU Oroszországból tengeren szállított nyersolajat és bizonyos kőolajtermékeket vásároljon, importáljon vagy vegyen át. Ugyanakkor átmeneti kivétel van hatályban az olyan uniós tagállamokba importált, csővezetéken érkező nyersolajjal szemben, amelyek földrajzi helyzete sajátos függőséget okoz az orosz energiaellátástól, és ennek megszüntetéséhez nem rendelkeznek életképes alternatív lehetőségekkel, így Magyarország nem érintett a vezetékes olajembargóban, mivel számára a Barátság kőolajvezeték kritikus energiabiztonsági útvonal.

Ugyan tilos orosz nyersolajat és kőolajtermékeket tengeri úton szállítani harmadik országokba, és kapcsolódó szolgáltatást sem lehet nyújtani, azonban az EU erre vonatkozóan bevezetett egy kivételt: ha az említett árukat az olajárplafonnal azonos vagy az alatti áron vásárolják meg, akkor az említett tevékenységek engedélyezettek. Az árplafonok az Oroszországból származó vagy onnan exportált, tengeren szállított nyersolajra, kőolajra és bitumenes ásványokból előállított olajra alkalmazandók.

Mióta az EU bevezette az olajárplafont és az egyéb energetikai szankciókat, Oroszország olaj- és gázbevételei csaknem 80%-kal csökkentek a háború előtti szinthez képest.

A Barátság kőolajvezeték elleni támadások megmutatták, mennyire sérülékeny Közép-Európa energiabiztonsága. Magyarország számára a kőolajvezeték nemcsak egy csővezeték, hanem az energiaellátás egyik fontos pillére. Ugyan az ország átmenetileg el tudja látni magát stratégiai készletekből, de hosszabb távon egyre sürgetőbb feladat a források diverzifikálása és a függőség csökkentése.