Megint csak a „majd jövőre” maradt: tényleg kilábal a bajból a magyar gazdaság 2026-ban?

A szakértő szerint a hivatalos inflációs adat még ennél is rosszabb lenne, ha nem lennének érvényben a kormányzati árkorlátozások. Ez szerinte klasszikus gazdasági ellentmondás, hiszen alacsony növekedés mellett normál esetben nem kellene magas inflációval számolni. Rámutatott, hogy a jelenlegi bővülés elsősorban a fogyasztásból fakad, miközben a beruházások immár három éve csökkennek, ami komolyan visszafogja a gazdaság teljesítményét. Ritka helyzetnek nevezte, hogy élénk fogyasztás mellett a beruházások ennyire gyengék.

A szakértő szerint a magyar gazdaságban kettős kamatrendszer alakult ki, ami önmagában is számos ellentétet hordoz. A közelgő választások szintén befolyásolják a gazdasági döntéseket, miközben a költségvetési mozgástér rendkívül szűk. Emellett a globális környezet sem támogatja a hazai növekedést, mivel a nemzetközi gazdaság még nem lépett túl a készletezési ciklus mélypontján, így a külpiacok sem tudják érdemben húzni a magyar gazdaságot.

Virovácz szerint rövid távon nem várható érdemi javulás. Úgy fogalmazott, hogy 2025 lesz sorban a negyedik év, amikor „mindenki azt várja, hogy majd jövőre beindul a gazdaság”, ám a valóságban továbbra is visszafogott növekedés várható. Az ING Bank friss előrejelzése szerint jövőre 2,3 százalékos GDP-növekedés valószínű, ami közel áll a piaci konszenzus 2,5 százalékos várakozásához, de messze elmarad a korábban várt 3 százalék körüli ütemtől.

A vezető elemző szerint az inflációs kilátások ezzel szemben felfelé mozdultak el. A különböző árstopok és önkéntes korlátozások ugyan stabilizálták az árak emelkedését, de a piac arra számít, hogy ezek kivezetése után újra gyorsulhat az infláció, ami 2026-ra 4 százalék körül alakulhat.

Kiemelte, hogy a következő években a gazdasági növekedés szerkezete fokozatosan átalakul. 2025-ben és 2026-ban továbbra is a fogyasztás lesz a fő hajtóerő, miközben a külkereskedelmi egyenleg romlása visszafogja a bővülést. A szakértő úgy véli, a tartós stagnálás nem tarthat sokáig, ezért középtávon inkább mérsékelt növekedésre lehet számítani, nem pedig újabb recesszióra.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az egyik legfőbb akadálya a magyar gazdaság kilábalásának, hogy hiányzik az exportmotor, amely korábban húzta a növekedést. Úgy látja, legkorábban 2026–2027-ben indulhat újra az exportbővülés, ha az eurózóna gazdasága erősödik, az új ipari kapacitások termelni kezdenek, és enyhülnek a vámháborúk, valamint a geopolitikai feszültségek.

Virovácz rámutatott, hogy bár a feldolgozóipar gyenge, nem láthatók tömeges elbocsátások. Ennek oka, hogy a vállalatok tartalékolják a munkaerőt, mert abban bíznak, hogy hamarosan újra élénkül a kereslet, és nem akarnak később munkaerőhiánnyal szembesülni. Ez tartja feszesen a munkaerőpiacot, miközben a munkanélküliségi ráta 4–4,5 százalék körül stagnál, az üres álláshelyek aránya pedig 2 százalék körüli.

A szakértő szerint ez a helyzet önmagát erősíti: a vállalatok nem bocsátanak el, mert növekedésre számítanak, így a munkaerőpiac mesterségesen feszes marad. Ugyanakkor aggasztó, hogy 2022 közepe óta mintegy 125 ezer fővel csökkent (Győr lakossága) a munkaképes korú népesség, ami már egy nagyobb magyar város teljes lakosságának felel meg.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiaci kínálati problémák 2022-ben erősödtek fel, ekkor indult el a tartós bérnyomás a magyar gazdaságban. A feszes munkaerőpiac miatt a szolgáltatói szektorban megugrottak a bérek, ami önálló inflációs tényezővé vált. Ehhez jöttek az energiaár-emelések és a szabályozott árak módosításai, amelyek együtt hozták létre a 10 százalék körüli inflációs környezetet.

A kamatlábak befagyasztásának február végéig történő meghosszabbítása, valamint a 14 új, főként élelmiszerterméket érintő tétel felvétele miatt a bank módosította inflációs előrejelzését. Az ING most arra számít, hogy az infláció 2026 első negyedévében átlagosan 2,2 százalékra csökken, majd az év második felében ismét gyorsul, és az év végére elérheti az 5 százalékot.

A szakértő szerint a jegybank új inflációs rezsimben működik, amelyben a hangsúly a stabil árfolyamon és az inflációs cél következetes tartásán van. Az ING várakozása szerint a 3 százalékos inflációs cél csak 2028 körül érhető el, mivel a gazdaságot továbbra is rövid távú sokkok érik, amelyek megnehezítik a tartós árstabilitás elérését.

Virovácz Péter szerint legközelebb 2026 szeptemberében lehet kamatvágás a jegybank részéről, és könnyen előfordulhat 2027 végére 4,5%-ra vágják a kamatot. 

Elhangzott az is, hogy forint továbbra is a régió egyik legnépszerűbb devizája, és rendre felülmúlja közép-kelet-európai versenytársait. Bár időnként gyengébb gazdasági adatok és politikai bizonytalanságok is megjelennek, a forint stabil maradt, és új csúcsokat tesztel, ami megerősíti a piac kedvező hozzáállását a magyar valutához.

Virovácz szerint még az amerikai dollár globális erősödése sem rengette meg érdemben az euró-forint árfolyamot, miközben a környező országok devizái inkább stagnálnak vagy gyengülnek. A régióban a befektetői pozicionálás továbbra is a forint javára szól, és ez várhatóan fennmarad, amíg nem történik jelentős globális fordulat.

Az ING előrejelzése szerint 2026-ban az euró 385–395 forint között mozoghat, a legmagasabb értékeket tavasszal, a választások idején, valamint ősszel, a kamatcsökkentési ciklus várható kezdetekor érheti el.