Újdonság a magyar sörpiacon: megnyitott az ország első bio főzdéje

A cég 1990-ben családi vállalkozásként indult, és már kezdetben is növénytermesztéssel, szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoztak, viszont a 2000-es évektől átálltak az ökológiai gazdálkodásra, ami az alapja a biotermékek előállításának. „A kisebb ökológiai lábnyomot előidéző termelésben, az egészséges, biztonság élelmiszerben és tiszta élő környezetben hiszünk, ezért alakítottuk át 2003-ban az állattenyésztésünket is biová. A bio attól bio, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés során csak olyan szereket használunk, amelyek természetesek, semmilyen vegyszert, sem GMO-s, szintetikus adalékanyagot nem alkalmazunk. Amerikában végeztek egy kutatást, ahol 20 sört és bort vizsgáltak meg, mennyiben kimutatható a glifozát gyomirtó, ezekből 19 mintában jelen volt a vegyszer – részletezte a cég hitvallását a tulajdonos. Ráki Zsolt hozzátette:

"Mi abban hiszünk, hogy lehet vegyszermentesen is gazdálkodni, és hogyha már valamit megeszünk, megiszunk, akkor célszerű olyat választani, ami tiszta és egészséges."

A Körös-Maros Biofarm Kft. fő alaptevékenysége a növénytermesztés (1200 hektáron, integrációs partnereivel együtt), aminek egy részét időnként exportálják is, ezen kívül a szarvasmarha-állománynak (1200-es egyedszám) köszönhetően a kétezres évek elejétől megkezdték a biotej forgalmazását is (jelenleg évi 4,2 millió liter), amiből a felvásárlóik révén bio tejtermékek készülnek. Felvetődik azonban a kérdés: mégis hogy került a vállalkozás tevékenységi körébe a sörkészítés?

Nyáron egy kicsit mindig lemegy a tejnek az ára és a kereslete, és a sör kerül a fókuszba. Mivel több fajta gabonát is termesztettünk, ezért részt vettünk egy kutatásfejlesztési projektben a martonvásári kutatóintézettel és más gabonanemesítő cégekkel közösen, innen származik az ötlet, hogy egy ősi gabona, az alakor kiválóan alkalmas a sörfőzésre. Így kombináltunk össze, hogy van egy nyarunk, amikor a tejkonjunktúra alacsonyabb, de van egy kiváló alapanyagunk, akkor próbáljunk meg ebből sört készíteni

– emlékezett vissza a kezdetekre az ügyvezető igazgató.

Az alakor ősi búzafajta még a mostani Közel-Kelet területén volt őshonos tízezer évvel ezelőtt, innen terjedt el egész Európában, ahol egyes korok uralkodó gabonája volt. A termelésből más fajták megjelenésével szorult ki, mert bár több fertőző gombabetegségnek is ellenáll, jó a gyomelnyomó képessége, viszont ezzel együtt kisebb a termelékenysége is, így a népesség növekedésével fokozatosan kopott ki a köztudatból.

Ráki Zsolt elmondta, hogy a martonvásári kutatóintézet vezetője egy maroknyi búzával kereste meg őket, ennyi maradt ugyanis a kutatás megkezdésének időpontjára a génbankban ebből a teljesen kihalófélben lévő fajtából. Azért is választották pont az alakort a sör alapanyagául, mert bár más búzafajták terméshozamának csak a harmada, de beltartalmi értékei rendkívül jól hasznosíthatóak a biogazdaságban, magas antioxidáns- és nyomelemtartalma ráadásul sokkal ellenállóbbá teszi más fajokhoz képest.

A Gyulaváriban 2019. május 24-én felavatott sörfőzde és kóstoló, az Elixbeer évi 100 ezer liter sört tűzött ki célul, ahol a három biosör mellett hat konvencionális fajtát is készítenek. De ha egy cég ennyire hisz a természetközeli gazdálkodásban és a minél egészségesebb termékek létrehozásában, miért foglalkozik nem bio termékek készítésével is, adódik a logikus kérdés.

A sörfogyasztók hedonisták. Számukra sokkal fontosabb az, hogy finom legyen, minthogy egészséges. Nemzetközi versenyeken ezekkel a söreinkkel is jó eredményeket értünk el, ezért idővel szeretnénk ezek bio változatát is elkészíteni, ami komlóból sokkal nehezebben megvalósítható

– árulta el a cég ügyvezetője.

Alakor biosörükkel egy, a NÉBIH felügyelte nemzetközi megmérettetésen második helyezést értek el a befutó 570 éves belga sör és egy neves német búzasör ölelésében, de bio sörpárlatuk is rangos elismeréseket kapott, amelyet a világon egyedüliként vezettek be még 2016-ban. Mindemellett fejlesztés alatt állnak glutén- és alkoholmentes, gyümölcsös ízesítésű sörök és bio malátaitalok is, amelyeket akár a sportolók és kismamák is fogyaszthatnak majd.

Bár 2015-ben már a milánói expón is bemutatkoztak a nagyvilágnak, a nemzetközi piac meghódítása még várat magára. Ráki Zsolt hangsúlyozta, elsősorban továbbra is csak a hazai piacot célozzák meg. Mint hangsúlyozta, a külföldi térhódításhoz egy nagyfokú marketingmunkára is szükség lenne, jelenleg ők pedig inkább a kutatásra és termékfejlesztésre összpontosítanak. A céget jelenleg Kelet-Európa legnagyobb biotejtermelő gazdaságaként tartják számon, és bár a biosör gyártása jelenleg csak gyerekcipőben jár Magyarországon, érdemes eljátszani a gondolattal: vajon előbb utóbb a folyékony arannyal is felkerülhetünk a gasztroutazók desztinációs térképére?