Így készül az erdélyi nagymamák csodaszere, a puliszka: itt a tökéletes recept

Erdély a gasztronómiáját tekintve igen találékony, gazdaságos és szintén azon országok egyike, amelyek a saját, termő alapanyagaikra hagyatkoznak. Tradicionális ételeikhez ragaszkodnak, és imádják azokat. Mindenkinek saját receptje és elkészítési módja van, amihez igyekszik saját alapanyagokat is használni.

Az egyik legjellegzetesebb fogásuk a puliszka, amihez házi juhtúró dukál (nincs pardon), arra sült szalonna, és ha kukoricaliszt éppen nincs hozzá, abból bőséges választék van minden kis és nagy boltban, de a helyi piacokon is mindig be lehet szerezni nagy mennyiségben.

Az étel, amit a HelloVidék hetente jelentkező rovatában, a Gasztromesék sorozat legutóbbi részében alaposan megismerhettek olvasóink, egyszerű, gyors, laktató és igen nagy energiát ad bárminemű munkához. Nevezik kukoricamálénak, sőt, most már divatosabb nevén polentának is. Kukoricadarából készül, ami nagyon gyorsan és könnyen megszívja magát vízzel, így kása lesz belőle. Ezt ízesíthetjük sóval, borssal, egy kis zsírral, és vajjal. A rovat szerzőpárosa, Szarka Zsófi és Wurmbrandt András igazán kitettek magukért, amikor elkészítették ezt a fogást, ami mellé nagyszerű bort is ajánlottak.

Juhtúrós puliszka recept ( 6 személyre)

• 30 g kukoricadara
• 1 liter víz
• 1 kk só
• 30 dkg juhtúró
• 1 ek zsír+ 1 ek zsír az aljára
• 250 g tehéntúró vagy sajt (elhagyható)
• 1 fej hagyma
• 1 kk liszt (hagyma pirításához)

Juhtúrós puliszka készítése

A vizet felforraljuk a sóval, és folyamatosan öntjük hozzá a kimért kukoricadarát, miközben egy fakanállal kevergetjük, alacsony hőfokon kb. 5-7 percig. Nem kell nagyon sűrűnek lennie, inkább kásaszerűnek. Lekapcsoljuk alatta a tűzhelyet, ilyenkor egy kicsit még duzzad, és minél jobban hűl, annál jobban dermed. Egy másik fazék aljába teszünk egy ek zsírt és megolvasztjuk. Erre kezdjük el rétegezni a puliszkát és a túrót: egy réteg puliszka, amit elsimítunk, majd rámorzsoljuk a túró egyharmadát. Ezután feltesszük a tűzhelyre melegedni, lefedjük, és megvárjuk, míg megolvad a tetején a túró. Ekkor levesszük, és hagymát pirítunk a tetejére, esetleg szalonnát.

Itt nem állunk meg, jöhet egy újabb fantasztikus recept!

Gasztronómiai kalandozásunk következő finomsága a szüreti székelykáposzta lesz.

A mi magyar gyomrunk kedvenceinek olyan sűrűje, gazdag íze van, aminek a szaftja rajta marad a kanalunkon is. Egy szüreti mulatságon se választhatnánk jobb ételt, mint a székelykáposztát, aminek már a gondolatától megéhezünk, főleg, ha a titkos hozzávalók belekerülnek.

- mondta elöljáróban Szarka Zsófi és Wurmbrandt András a magyar konyha ikonikus ételéről. Az étel receptje a legenda szerint Székely József vármegyei főlevéltáros nevéhez fűződik, aki Petőfi Sándor kortársa és barátja volt. 1846-ban mindketten a pesti Gránátos utcai Komló-kertben ebédeltek, de mire beértek, már kifogyóban voltak az ételek. A kocsmáros Székely kívánságára a maradék savanyúkáposzta-főzeléket és sertéspörköltet összekeverve szolgálta fel. Petőfi állítólag legközelebb ugyanezt rendelte, és „Székely-káposzta” néven hivatkozott az ételre.

Általában nagyobb mennyiséget készítenek belőle, hasonlóan a töltött káposztához. Többszöri melegítésre sem veszít élvezeti értékéből, sőt, sokan úgy tartják, hogy minél többször van melegítve, annál jobb ízű lesz. Íme egy ízelítő fotó Zsófi "konyhájából", de már nem kell sokat aludni az újabb gasztromeséhez.

Ha nem akarsz lemaradni arról, hogy készül az igazi, autentikus székelykáposzta, akkor tarts velünk a Gasztromesék következő részében is, hiszen most ennek járunk utána. Kövesd a pénteken megjelenő új részeket és készítsd el velünk te is a vidék legrégibb és legfinomabb ételeit!