Halálos ítélet a vályogházakra? 1 millió magyar ezért nem kaphat felújítási támogatást

Magyarország Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiája (HTFS) 2021. július 1-jén jelent meg. Ez a stratégia előfeltétele azoknak az EU-s kifizetéseknek, amelyekből 2021-2027 között számos szociális, infrastrukturális, város- és vidékfejlesztési beruházás valósulhat meg különböző Operatív Programok (OP-k) keretében. A stratégia egyik fő célja, hogy „a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson” - idézi a HVG.

Azaz a jelenlegi épületállomány túlnyomó részének teljes körű megújuláson kell átesnie, hogy energiaigényük minimális legyen, amit szén-dioxid-semleges, megújuló forrásokból kellene fedezni. Mindezt úgy, hogy Magyarország az EU egyik legrosszabb hatékonyságú lakóépület-állományával rendelkezik: a lakások több mint 85 százaléka 1990 előtt épült, és csak nagyon kis hányadukon történt lényegi energetikai felújítás.

A stratégia szerint 2030-ig évente az épületek 3 százalékán fog mélyfelújítás történni, ami összhangban van az EU Felújítási Hullám stratégiájával is. Ez évi 100-130 ezer épületet jelent, míg jelenleg hozzávetőlegesen évi 1 százalékon történik érdemi energetikai beruházás.

A probléma, a HVG szerint az, hogy az ambiciózus célkitűzésekhez szinte semmilyen állami lakossági támogatás nincs hozzárendelve. Egyúttal 600 ezer vályogház és magyar háztartás számára is kimondták a végítéletet. A vályogból épült házat ugyanis a kormány szerint:

nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg”. Továbbá “a nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort. […] Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.

Az igazán súlyos probléma azonban az, írják, hogy a vályogházakban élő, több mint 1 millió (!) lakó túlnyomó része a legalacsonyabb jövedelmi csoportokba tartozik. A stratégia szerint az ő házukat nem érdemes felújítani, lebontásra ítéltek. Legtöbben egy új hűtőszekrényt sem engedhetnek meg maguknak, nemhogy egy új energiahatékony ház építését! A stratégia nem tér ki arra, hogy a javasolt lebontás után hogyan oldanák meg a vályogházakban élők lakhatását.