Megmondják, mennyi hitelt vehetünk fel?

Binder István, a PSZÁF szóvivője szerint a Felügyelet egyelőre elegendőnek tartja, hogy a bankok "házon belül" rendelkezzenek az eladósodottsági fokról, az általánosnál magasabb hitelarányhoz a céltartalékot is emelve. Romániában egyébként épp most töröltek el minden ezzel kapcsolatos szabályozást.

Az általános banki gyakorlat szerint egyébként a háztartások jövedelmének maximum harmada, többnyire 30 százaléka költhető hiteltörlesztésre. A magasabb jövedelemmel rendelkezőknél ez az arány már 50-80 százalék is lehet.

Az Erste Bank a gyakorlatban a jelzáloghitel-kérelmek elbírálásakor nem is a terhelhető jövedelem arányát határozza meg, hanem a KSH adatai alapján a mindennapi élethez szükséges pénzmennyiséget. Ezt levonják a nettó fizetésből, s a fennmaradó rész fordítható a törlesztésre. A fedezetalapú hitelek esetén van olyan eset, mikor a bank egyáltalán nem is vizsgál jövedelmi helyzetet.

A CIB Bank is inkább az önszabályozás híve, mivel a hitelintézetek maguk is el tudják dönteni, mi a kockázatos, és mi nem az. A Bank véleménye szerint a jövedelemkorlátnak azt a célt kell szolgálnia, hogy ha az ügyfél nem képes objektíven megítélni saját fizetőképességét, akkor legyen egy olyan külső rendszer, amely hozzájárul a túlzott eladósodottság megakadályozásához. A CIB-nél nem alkalmaznak pontosan meghatározható arányt, a küszöbérték sok egyéb kockázati faktortól függ.

Az IEB hangsúlyozta, hogy a jelzálogalapú hitelek esetén érvényesül egy másik korlát is, a fedezetként felajánlott ingatlan értéke, a bankok ehhez képest állapítják meg a felvehető hitelösszeget. A bank gyakorlatában piaci kamatozású lakáshitelek esetén az ingatlan 75 százaléka lehet a maximális hitelösszeg, szabad felhasználású jelzáloghitel esetében pedig 70 százaléka.