TE is lehetsz feketelistás! Mindig a legrosszabbkor derül ki...

TE is lehetsz feketelistás! Mindig a legrosszabbkor derül ki...

A KHR-lista azokat a természetes személyeket és mulasztásaikat tartalmazza, akik a pénzügyi intézményekkel kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a minimálbér összegét meghaladó mértékben folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget. (Az adatok a rendszerben 5 évig szerepelnek, attól függetlenül, hogy a tartozás rendezésre került-e már.)

A bankok tapasztalatai szerint sokaknak máig nincs tudomásuk arról, hogy szerepelnek a feketelistán, ezzel a ténnyel leggyakrabban csak a hitelkérelem leadásakor szembesülnek. A helyzet remélhetőleg folyamatosan javulni fog, 2006. január 1-jétől ugyanis a hitelintézetek jogszabályi kötelezettsége, hogy 30 nappal a KHR-rendszerbe való bekerülést megelőzően az adóst írásban tájékoztassák.

Fontos tudni ezentúl, hogy minden magánszemély bármely bank bármelyik fiókjában évente egyszer díjmentesen kérhet információt (ügyféltudakozmány) arról, hogy szerepel-e a KHR-rendszerben.

A BAR-lista nem akadály: ki kaphat hitelt?

Ma már a BAR-listára kerülés számos banknál nem egyenértékű azzal, hogy valaki nem kaphat banki finanszírozást, ez a tényező esetlegesen csak megnehezíti egy kicsit a folyamatot.

Az OTP Banknál kérdésünkre elmondták, hogy amennyiben a KHR-rendszerben szereplő hiteligénylőnek már lezárt hitel mulasztása van, akkor a bank teljesen standard módon meghitelezi az ügyfelet, a hitelbírálati folyamatban nincs semmiféle különbség.

Az OTP-hez hasonló feltételt szab a CIB Bank is, azaz csak a passzív BAR-osoknak hitelez, vagyis az olyanoknak, akik már rendezték tartozásukat az adott hitelintézettel szemben, a rendszerben azonban még láthatók.

Az MKB-nál külön kitétel, hogy az igénylőnek már legalább 6 hónapja rendeznie kellett a tartozását, ekkor a standard hitelképességi vizsgálaton eshet át.

A Volksbanknál egyedi elbírálás keretében hiteleznek a feketelistásoknak, ha a hitelkérelem benyújtása és a kötelezettség teljesítése között legalább 1 év telt el. A KHR-be való bekerülés körülményeit írásban kell indokolni.

Az ELLA Bank azon passzív BAR-osoknak nyújt hitelt, akik 3 hónapnál tovább nem voltak aktívak (tehát ennél hamarabb rendezték mulasztásukat), csak egyszer szerepelnek a listán és felkerülésük nem jelzáloghitel tartozásból ered. Amennyiben mégis jelzáloghitel konstrukció vezetett a listázáshoz, akkor az adott ügyletben nem lehettek adósok, kezesek. Abszolút kizáró okot jelentenek a sorban álló megbízások és a csalás.

A Budapest Banknál kérdésünkre elmondták, hogy a BAR-osoknak az Adósságrendező konstrukciót kínálják.

Az Erste Bank kategorikusan kijelentette, hogy nem hitelez KHR-listán szereplő ügyfelet, a K&H pedig sem aktív, sem passzív BAR-osokat nem finanszíroz általánosságban, egyedi esetekben azonban kivételt tesznek. A Raiffeisen információink szerint sem az aktív, sem a passzív BAR-osoknak nem hitelez.

Csak rémmese a hosszabb kínlódás? Drágább is lehet a hitel...

Adódhat a kérdés, hogy a plusz kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése mennyire lassíthatja le a hitelezést, illetve hogy az extra kockázatért cserében vár-e extra profitot a bank a problémás ügyfelektől. Mint látni fogjuk, ezen pontok megítélése korántsem egyhangú a pénzintézetek körében.

Az MKB, az OTP és a CIB azon az állásponton van, hogy amennyiben az ügyfél megfelel a bank által szabott kritériumoknak, akkor teljesen standard hitelezési folyamatról van szó, mely nem húzódhat el. Az ELLA ugyanakkor kiemelte, hogy az átfutási idő csak akkor nem tolódik ki, ha a hiteligénylő már az ügyféltudakozmánnyal együtt nyújtja be a kölcsönkérelmét.

A Volksbank esetében egyedi, alaposabb vizsgálat történik, különös tekintettel a KHR-be való bekerülés körülményeire. A folyamat ugyan jellemzően nem húzódik el, de ez nagyban függ a listára való felkerülés írásos indoklásától, melyet az előzőekben leírtaknak megfelelően megkövetel a bank.

Az OTP és az MKB árazás tekintetében sem különbözteti meg a feltételeinek megfelelő BAR-osokat, míg a CIB-nél kiemelték, hogy a kezelési költségbe egy kockázati felárat építenek be, mely július 2-tól +1% lesz. A Budapest Bank is "valamivel magasabb árazással kompenzálja" a magasabb kockázatokat, az ELLA pedig a kamatfelár megállapítása mellett a finanszírozási arány maximumát is lejjebb hozta (a hitelbiztosítéki érték 75%-áig). A törlesztési biztosítás megkötését egy bank sem teszi kötelezővé, a kezes bevonása pedig csak a Budapest Bank konstrukciójánál kötelező.

Mekkora üzlet? Jól jöhet a pozitív adóslista...

A legtöbb bank válaszából egyértelműen az derül ki, hogy a BAR-os ügyfelek ugyan kis részt hasítanak ki a hitelportfoliókból, az érdeklődés azonban fokozatosan nő ebben a szegmensben.

Mivel számos bank csak néhány hónapja fogadja be a passzív BAR-osok hiteligénylését, egyelőre korai lenne ítéletet mondani, hogy mekkora üzlet lesz a nyitás, az azonban biztos, hogy május végén csaknem 400 ezer magánszemély szerepelt a nyilvántartásban, a megcélzottak köre tehát nem éppen szűk.

Összességében elmondható, hogy a legtöbb bank várja a pozitív adóslista bevezetését, ettől azonban a többség a KHR-es ügyfelek tekintetében nem remél nagy változást, mert a bankszektorban jól kialakult gyakorlat van már a BAR-os ügyfelek hitelezésével kapcsolatban, melyet döntően nem fog befolyásolni a pozitív lista sem. Igazi változás a jó adósok számára lehet, akik könnyebben és gyorsabban, esetleg kedvezőbb árazás mellett juthatnak hitelhez, mivel a bankok alaposabb informáltsága csökkenti a hitelezés kockázatát.