A kockázatosnak tartott devizahitelek megoldásaként egyes bankvezérek adminisztratív korlátozást, mások az önkorlátozást tekintik a legjobb eszköznek. A Magyar Bankszövetség elnöke szerint az itthoni fejlett bankpiac nem igényel bürokratikus rendszabályozást - írja a Napi Gazdaság.
A bankszövetség elnöke, Felcsuti Péter szerint adminisztratív szabályozásra csak akkor van szükség, ha rendszerkockázat, vagy makro-sokk veszélye áll fent, márpedig itthon ilyenről nincs szó. Sőt, mivel a hazai piac régiószinten igen fejlettnek tekinthető, akár szintetikusan is előállíthatók a devizahitelek.
Ekkor a bank hitelei továbbra is devizában állnának fent, azonban az árfolyamváltozás kockázata ellen fedezeti ügylettel védekezne, így az ügyfelek forintban juthatnának hitelhez, magyarul megszűnne az ügyfél számára az árfolyamkockázat.
Az adminisztratív korlátozás lehetőségét az Erste Bank elnöke, Andreas Treichl vetette fel. Véleménye szerint a devizahitelek esetén emelni kéne a kötelező jegybanki tartalékrátát, míg hazai valutában denomiált hitelek esetén csökkenteni kellene, akár nulla százalékra. Ezt a román és magyar jegybankelnököknek is felvetette. Összehasonlításképp: hazánkban devizahitelek és forinthitelek esetén is 5-5 százalék a kötelező tartalékráta, míg Romániában 40-20 százalék.
Az MNB korábbi megnyilvánulása alapján azonban nem valószínű, hogy ilyen korlátozásra hazánkban sor kerüljön, elegendőnek tartja a bankok önkorlátozását devizahiteleket illetően.
Óriási botrány robbant: úgy vertek át rengeteg Visa és MasterCard kártyatulajt, hogy észre se vették
A kártérítésre azok az ügyfelek jogosultak, akik független, nem banki üzemeltetésű ATM-eknél fizettek díjat készpénzfelvételkor.








