Euro Magyarországon: elkészült a terv

Az euro bevezetése a gazdasági feltételek (az ún. maastrichti kritériumok) teljesítése mellett jelentős gyakorlati teendőkkel is jár. Például: minden szervezetnek át kell állítania számviteli, bérszámfejtő rendszerét; a bankoknak át kell váltaniuk a bankbetéteket és az ügyfelek hiteleit forintról euróra, fel kell tölteni euróval a pénzkiadó automatákat; a közszférának koordinálnia kell az adó, járulékszabályok esetleges módosulását, a szociális juttatások átszámítását. A fogyasztóvédelmi szerveknek fel kell készülniük az új árak ellenőrzésére az indokolatlan áremelések elkerülése végett; az érintett informatikai rendszereket át kell programozni, hogy a forint-euro konverziót automatikusan kezelni tudják. Hangsúlyt kell fektetni a lakosság és ezen belül is különösen a hátrányos helyzetű csoportok tájékoztatására. Az átállás sikeres levezényléséhez komplex kommunikációs stratégia kialakítása szükséges, hogy minden érintett (üzleti-, közszféra, lakosság) a számára releváns információhoz időben és jól időzítve juthasson hozzá.

A feladatok sokszínűségére és mélységére tekintettel a Kormány 2007. szeptember 12-én döntött a Nemzeti Euro Koordinációs Bizottság (NEB) felállításáról és az eurobevezetésre történő gyakorlati felkészülés megkezdéséről. A NEB elnöke a pénzügyminiszter, társelnöke pedig a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A NEB munkájába nem csak állami szervek, hanem érdekképviseletek, szakmai szövetségek, civil szervezetek is aktívan bekapcsolódtak. Széleskörű szakmai egyeztetéseket követően a NEB elkészítette a Nemzeti Átállási Terv (NÁT) első változatát. A NÁT foglalja össze az egyes gazdasági szereplők és szakterületek legfőbb feladatait, az euro bevezetése kapcsán releváns jogszabályi változásokat, valamint ajánlásokkal segíti a magán- és közszféra átállását.

Magyarországnak jelenleg nincs eurobevezetési céldátuma. Ettől függetlenül a gyakorlati felkészülés megkezdhető, hiszen egy időigényes folyamatról van szó. Az időben megkezdett felkészülés mindenképpen az átállás sikerét támogatja, míg a túl későn kezdett felkészülés többletköltségekkel járhat, és kockáztathatja az euro sikeres magyarországi bevezetését.

A Nemzeti Átállási Terv rögzíti az eurobevezetés legfontosabb alapelveit. Többek között azt, hogy Magyarország együtemben vezeti majd be a közös pénzt, vagyis az adott év január 1-jén az euro számlapénzként és készpénzként is megjelenik. A kötelező kettős árjelzés időszaka az átváltási árfolyam rögzítése után a lehető leghamarabb elkezdődik, és kötelezően az euro bevezetése után hat hónapig (vagyis június 30-ig) tart. Ebben az időszakban a termékek és szolgáltatások ára euróban és forintban egyaránt fel lesz tüntetve. A tervek szerint a forint az eurobevezetés után maximum egy hónapig marad a készpénzfizetési-forgalomban. A forintbankjegyeket 20 évig, a forintérméket 5 évig lehet majd euróra váltani a Magyar Nemzeti Bankban. Fontos alapelv, hogy a szerződéseket nem kell újratárgyalni az eurobevezetés miatt, azok jogfolytonosak. Az átállás során a termékek és szolgáltatások euróban rögzített árát úgy kell megállapítani, hogy az ne vezessen áremelkedéshez.

A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a tervet a NEB és albizottságai évről-évre felülvizsgálják és folyamatos szakértői egyeztetések mellett aktualizálják, miközben nyomon követik és értékelik más országok eurobevezetéshez kapcsolódó tapasztalatait.

A NÁT első változatát a NEB ősszel széleskörű társadalmi vitára bocsátja és várja minden érintett véleményét, ezeket a testület a következő évi aktualizáláskor veszi majd figyelembe.

A NÁT jelenlegi verziója elolvasható az MNB (www.mnb.hu) és PM (www.pm.gov.hu) honlapján.