Eltűnhet a készpénz a fizetési forgalomból?

2006-ban a fejlett piacokon bonyolódott le ezen forgalom 80 százaléka és szakértők szerint 2013-ig nem is valószínű, hogy a fejlődő országok vennék át a domináns szerepet. Természetesen a jövőben Kína sokat változtathat ezen a helyzeten is, hiszen az említett időszakban évi 46 százalékkal tudott növekedni a nem készpénzes fizetések forgalma, de részesedése még így is csak 7 százalékos volt a teljes forgalomból.

A tanulmány készítői különös hangsúlyt helyeztek idén az európai országokra, miután év elején kezdte meg működését az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA - Single Euro Payments Area) első állomása, az úgynevezett SEPA átutalás. A teljes SEPA migrációnak különösen nagy jelentősége lehet a későbbiekben, hiszen segítségével csökkenhetnének az alapvető banki szolgáltatások díjai, amelyek egy átlagos uniós polgár esetében 2007-ben évi 34-252 euró (8 400 - 60 540 forint) közötti összegre rúgtak.

Bár az EU egyértelműen a nem készpénzes fizetési formákat részesítené előnyben, az euro bevezetése óta mégis évi mintegy 11 százalékkal nőtt a forgalomban lévő készpénz állománya. Ezen leginkább az tudna változtatni, ha a bankkártyával, illetve átutalással történő fizetés legalább olyan egyszerű, és kényelmes lenne, mint a készpénzes.

A cél természetesen érthető, hiszen minél kevesebb a készpénzes forgalom, annál kisebb az azzal történő visszaélés, a pénzmosás esélye, és az áruk és szolgáltatások nemzetközi forgalma is zökkenőmentesebb lehet, ami jelentősen hozzájárulhat a lisszaboni stratégiához, nevezetesen, hogy az EU a világ vezető gazdasági nagyhatalma legyen 2010-re.

A legnagyobb nem készpénzes forgalmat az USA és az Eurózóna bonyolította le 2006-ban, ami a világ GDP-jéhez való hozzájárulásukat tekintve, nem meglepő. Mégsem lehet azt mondani, hogy a két mutató között egyértelmű a kapcsolat, hiszen Japán meglehetősen nagy lemaradást mutat a készpénzkímélő fizetési formák használata terén, holott az össztermékhez való hozzájárulásával a harmadik a világon.

A BRIC országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) hozzájárulása ugyan alacsony, mégis dinamikus fejlődést mutatnak évről évre, és ha Kína beváltja 2007-ben tett ígéretét, miszerint 2012-re 40 százalékkal csökkenti készpénzforgalmát, akkor nem sokat kell várni arra, hogy elérje az európai szintet.

Ezekben az országokban is a bankkártya a domináns nem készpénzes fizetőeszköz, kivéve Indiát, ahol a csekk a közkedvelt, különösen az üzleti életben, de sokan fizetésüket is ilyen formán kapják.

A 2013-ig szóló előrejelzések szerint továbbra is folytatódni fog a készpénz kiszorulása a fizetési forgalomból, így a fejlett országokban, például az USA-ban a csekkes fizetés helyettesítésén keresztül, évente mintegy 6 százalékos növekedést prognosztizálnak.

Ezzel szemben az eurózóna országaiban, valamint Nagy-Britanniában, Svédországban, Dániában és Lengyelországban várhatóan évente átlagosan mintegy 9 százalékkal fog nőni 2013-ig a készpénzkímélő fizetési forma, ami lakosságra vetítve 304 tranzakciót jelent majd fejenként, szemben a 2006-os 164-gyel.

Kína esetében több tényezőtől függ a fejlődés dinamikája, például a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés javulásától, vagy a lakosság vásárlóerejének változásától, így két szcenárióval számoltak a tanulmány készítői, egy optimistábbal, ekkor akár évi 30 százalékos növekedés is elképzelhető a készpénzkímélő fizetési forgalomban, de lehetséges, hogy csak 15 százalékos lesz.

A globalizáció az oka mindennek