Mi történt másképp az USA-ban, mint a világ többi részén? A pénzügyi piacokat 2007 augusztusában elérő válságot elsősorban az USA jelzáloghiteleinek bedőlése, illetve várható bedőlése idézte elő. Ennek okait, vagyis a másodlagos jelzálogpiac diszfunkcióit rengeteg tanulmány megvitatta már, felhívva a figyelmet az észnélküli, illetve laza hitelezési gyakorlat káros következményeire. A válsághoz azonban az ingatlanpiac működési zavarai, számos intézményi sajátosság, adózási, jogi és egyéb szabályozói tényezők is hozzájárultak. Ezeket ismerteti a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) egyik legfrissebb tanulmánya.
A kérdés megválaszolásához a tanulmány készítői számos európai ország(Nagy-Britannia, Spanyolország, Franciaország), valamint Kanada és Ausztrália építőiparát, és hitelezési gyakorlatát is összehasonlították, ami alapján kiderül, hogy mely tényezők együttese vezetett a mostani helyzethez.
Az építési boom nem csak az Egyesült Államokat jellemezte az elmúlt években, hiszen számos európai országban is a GDP jelentős hányadát az építőipar szolgáltatta. 2006-ban nagyjából az összes említett ország elérte a csúcsot, ami az építések volumenét illeti, ami mégis megkülönbözteti az USA-t a többi országtól, az az ekkorra felhalmozódott túlkínálat. Az alábbi ábrán ezt az üresen álló lakások aránya mutatja, ami 2006-ra jelentősen megugrott, különösen a 2000-ben épült házak esetén. Bár hasonló adatok a többi országra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, a szerzők korábbi tanulmányok alapján azt állítják, hogy ilyen jelenség máshol nem volt megfigyelhető, magyarul nem alakult ki túlkínálat 2006-ra sem.

Miért alakulhatott ki túlkínálat, illetve mitől volt az USA-ban alacsonyabb a kereslet?
Nem kell hozzá közgazdásznak lenni, hogy valaki kitalálja, mi határozza meg a szükséges lakásépítések számát egy országban. Az egyik ilyen tényező, a lakosság növekedési üteme, hiszen az újakat el kell látni lakással, a másik a jövedelem növekedési üteme, hiszen az életszínvonal emelkedésével az elvárások is nőnek, így egyre többen fognak felújításba, vagy lakáscserébe.
Ennek megfelelően több új lakásra van szükség olyan országokban, ahol a lakosság gyorsan nő, és az életszínvonal is emelkedik. A tanulmány készítői ezért megvizsgálták, hogy az említett paraméterek hogyan alakultak 2001-2006 között, és arra a megállapításra jutottak (regressziós modelleket alkalmazva), hogy az USA-ban bőven meghaladta a szükséges ütemet a lakásépítések száma, Kanadában, Spanyolországban, és Nagy-Britanniában ezzel szemben a szükségesnek megfelelő számú ingatlan épült.
A lakások átlagos alapterülete a vizsgált időszakban szintén évi 1,6 százalékkal emelkedett, ami közel duplája a '90-es években mértnek, amikor a háztartások jövedelme még jóval gyorsabban emelkedett.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A túlkínálatos piac tehát magyarázatot ad arra, hogy miért kezdtek el drasztikusan zuhanni az árak, ami később több jelzáloghitellel rendelkező fizetésképtelenségéhez, és ellehetetlenüléséhez vezetett.
A szándék megvolt, csak a józan paraszti ész hiányzott!
Szintén sokszor és sokhelyütt hangzott már el, hogy az USA-ban túl egyszerűen lehetett hitelhez jutni, és így könnyebben eladósodni, mint más országokban. Ezt több tényező is megmagyarázza, hiszen az USA-ban olyan törvényi és szabályozói környezetet alakítottak ki, ami kedvezett az alacsonyabb rendű hitelezői gyakorlatnak, ráadásul az olyan államilag szponzorált intézmények (GSE), mint a Fannie Mae és Freddie Mac, akik tőkepiaci pénzeket ingatlanhitelekbe irányítottak, még inkább teret engedtek a sorozatos, és helytelenül kockázatértékelt refinanszírozásnak.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







