Válság volt, van, lesz...

A 100 éves történeti áttekintés első epizódja 1907-ben történt, a pánikban tömegesen ostromolták meg a pénzintézeteket, a tőzsde mélyrepülésnek indult, s mély recesszióba esett az amerikai gazdaság. A pánik megállítása érdekében végül J.P.Morgan hívta össze a pénzügyi vezetőket.

A kongresszus ennek kapcsán hozta létre az Egyesült Államok központi banki rendszerét, a Federal Reserve Systemet 1913-ban annak érdekében, hogy gátat vethessenek a további pánikok kialakulásának.

A következő válság a Nagy Válság néven is emlegetett 1929-1933-as időszak, amely az 1929-es tőzsdezuhanással vette kezdetét. Egy évvel ezután kezdődtek a bankcsődök, melyek csak Roosevelt 1933-as hivatalba lépésével szűntek meg. A GDP 26 százalékkal csökkent, a munkanélküliség pedig elérte a 24 százalékot. Megoldásként ekkor hozták létre az FDIC-t, a SEC-et és egyéb pénzügyi intézményi felügyeletet.

A következő válságra szerencsére kicsit többet kellett várni, az 1970-es években az olajárrobbanás okozott óriási problémákat, többek között az Amerikai Egyesült Államokban. Ehhez hozzáadódott még a Bretton Woods-i rendszer összeomlása, s a Fed hibás döntéseinek sorozata is. Az új Fed elnök, Paul Volcker szigora mély recessziót okozott.

Az 1980-as évek látványos fejlődését követően Japán ingatlan- és részvénypiaca kipukkant, hosszan tartó gyengélkedést okozva. A japán kormány először tagadta a helyzet súlyosságát, így a világ más országai láthatták, milyen fontos a gyors reakció.

Végül az 1990-es évek végén a thai baht összeesése indított el Kelet-Ázsiában egy pénzügyi fertőzést. Az IMF itt segítő kezet nyújtott, azonban a szigorú feltételeket széles szkepcitizmussal fogadták.