850 ezer magyar a BAR-lista foglya

Február végén még 939 ezer magányszemély szerepelt a BAR-listán - e szám rendkívül magas, januárhoz hasonlóan azonban határozottan csökkenő ütemű növekedést jelez az előző hónapokhoz képest. Március 1-jén aztán bekövetkezett, amire még nem volt példa: csökkent a BAR-listások száma, ám ez csupán egy mesterséges beavatkozásnak köszönhető: egy jogszabályi változás értelmében csupán az egy éven belül lezárt hitelmulasztással rendelkezők szerepelnek a listán, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor öt évig a mulasztás lezárását követően is a rendszerben maradtak a minimálbért meghaladó mértékben legalább 90 napos késedelembe eső ügyfelek. Ennek következtében március végén 848 ezren voltak BAR-listások, ami a fentiek ellenére is 2,7%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.

Korábban a bankok több alkalommal is megfogalmazták az említett változás hitelezési piacra gyakorolt negatív hatásait. Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója korábban ezt így foglalta össze a Portfolio.hu-nak:

- a Nemzeti Eszközkezelő lebegtetéséhez és kilakoltatási moratórium meghosszabbításához hasonlóan e hír hatására is érzékelhetően romolhat az ügyfelek fizetési hajlandósága (erkölcsi kockázat)

- nehézkessé, jelentős részben használhatatlanná válik a bankok számára egy fontos kockázatkezelési és kockázat-feltárási segédeszköz, a KHR , így a bankok kockázatkezelési rendszere is csorbát szenved

- az előbbi ok miatt generálisan, még a jó adósok esetében is nőhet a bankok által alkalmazott kockázati felár, hisz a teljes ügyfélállomány kockázatai nőnek.

Ugyan a BAR-listán letöltött idő tartamáról lehet vitatkozni, maga a rendszer jelentősen hozzájárult a magyar bankszektor kockázatkezelésének hatékonyságához - mutatott rá Müller. Az egyéves időtartam alkalmazásával elveszti a rendszer az igazi jelentőségét, ráadásul mindezidáig kötelező pozitív adóslista sem jött létre, melyet már több éve sürgetnek a bankok. Nem tekinthető a változtatás pozitív hozadékának az sem, hogy így esetleg majd többen juthatnak hitelhez, hisz amíg a bankok kockázatkezelési gyakorlata engedte, passzív (vagyis lezárt tartozású) BAR-listások korábban is szép számban kaptak hitelt.

A lakosság fizetési késedelmében bekövetkező változásokat a fentiek miatt is megbízhatóbban jelzi a rendszerben tárolt fennálló mulasztással rendelkezők száma: ők 784 ezren voltak március végén. Ez 19%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, viszont csak 6,5%-kal haladja meg a fél évvel korábbit, ami a növekedési ütem csökkenésére utal, hasonlóan a bankok nem teljesítő lakossági hiteleinek arányához.

A 784 ezer mulasztóra 1,426 millió mulasztás jutott március végén, vagyis akik számottevő késedelembe estek, egyszerre több hitellel is megcsúsztak. Miközben ez az adat 27%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, szintén a növekedés lassulását mutatja. A fennálló mulasztások és visszaélések száma ugyanakkor februárról márciusra 383 ezerről 143 ezerre csökkent, az élő mulasztással nem rendelkezőké pedig 162 ezerről 64 ezerre.

A BISZ a törvény által előírt törléseket március 12-én hajtotta végre, 98 553 magánszemély 232 471 darab hitelmulasztását törölve a lakossági nyilvántartásból, miközben a vállalkozási nyilvántartásból 75.048 darab szerződéshez kapcsolódó késedelmes fizetésről szóló adat került ki.

A vállalkozási alrendszer a vállalkozók adatait háromfajta nyilvántartásban, hitelszerződések, fizetésképtelen vállalkozások, felmondott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadási szerződések szerint tárolja. Március végén 172 ezer vállalkozást tartottak nyilván a rendszerben, ami hatezerrel kevesebb az egy évvel korábinál. társaságot tartottak nyilván, 6 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az élő vállalati hitelszerződések száma végén 399 ezer darab volt, ami egy év alatt 27 ezres csökkenést jelent.