Döntött az Ab: bele lehet nyúlni korábban kötött szerződésekbe

Ma délelőtt Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke ismertette a testület - a kormány devizahiteles indítványával kapcsolatos döntését. A határozatnak talán az a legfontosabb pontja, hogy jogszabályilag KIVÉTELESEN bele lehet nyúlni korábban kötött szerződésekbe is. Ezt azonban olyan feltételekkel teheti meg, hogy ennek során a bírósági gyakorlatot kell figyelembe venni.

Elhangzott, hogy az állam feladata a fogyasztóvédelem intézményrendszerének és jogszabályainak megteremtése. Konkrét bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítására az Alkotmánybíróság jogosult, ám meglévő szerződések megváltoztatására, megsemmisítésére nincs jogosítványa.

Nem vezethető le az Alaptörvényből alkotmánybírósági határozottal az, hogy bizonyos szerződések megfelelnek-e az Alaptörvényben meghatározott (pl. fogyasztóvédelmi) elveknek, vagyis nincs szó arról, hogy egyes szerződések közvetlenül Alaptörvény-ellenesek lennének. Ezt azonban sokféle jogszabállyal szabályozni lehet, amelyek közül az Alkotmánybíróságnak nem feladata dönteni.

A bírói szeződésmódosítás a példa

1991-ben az előző Alkotmány alapján már döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy bizonyos körülmények mellett szélsőséges esetben (államcéllal való ellentétesség) jogszabállyal lehet módosítani szerződéses feltételeket.

Az Alkotmánybíróság 2014-ben a szerződéses szabadságot továbbra is az Alaptörvényben biztosított jognak tekinti. A rendkívüli társadalmi változások azonban érinthetik a szerződések nagy tömegét, amelyre vonatkozóan az Alkotmány lehetővé teszi a meglévő szerződések jogszabállyal történő változtatását.

A jogalkotó akkor jogosult módosítani a szerződéseket, ha a szerződés változatlan tartalommal fennállása valamelyik fél érdekét lényegesen sérti, vagy pl. a változások (pl. árfolyamváltozás) nem volt előre láthatók.

Úgy lehet csak törvényileg módosítani a szerződéseket, ahogy azt a bíróságok megtehetik jelenleg is. A változtatás során mindkét fél érdekeit figyelembe kell venni.