Megszabadulnál a hiteledtől? A gatyád is rámehet erre

Alig egy hete változott a hitelek előtörlesztésére és végtörlesztésére vonatkozó törvény. Ennek köszönhetően a legtöbb banknál már a módosított hirdetmény alapján szedhetik tőlünk a díjakat, ha meg akarunk szabadulni tartozásunk egy részétől vagy egészétől. A pénzintézetek eltérő díjszabással dolgoznak, azonban a központi szabályok mindenkire vonatkoznak. Ezek alapján elő- vagy végtörlesztési díjat kérhetnek tőlünk.

Mennyit kérhet a bankunk az előtörlesztésre?

Az elő- és végtörlesztés díjára az alábbi felső határokat írja elő a törvény:

• Nem jelzálogfedezetű hitelek (pl. személyi kölcsönök) esetében 0,5 százalék, ha a hitel lejáratáig legfeljebb fél év van hátra, és 1 százalék, ha több mint fél év van hátra,

• Jelzálogfedezetű hitelek esetében (pl. lakáshitelek) 1,5 százalék, kivéve

• A jelzáloglevéllel finanszírozott hiteleket (amennyiben kamatperióduson belül törlesztünk), amelyek esetében ez a felső határ 2 százalék.

A felszámított díj nem haladhatja meg a még fennálló kamattartozás mértékét sem, és egyáltalán nem számíthatnak fel nekünk ilyen díjat

• Folyószámlahiteleknél és hitelkártyáknál,

• Ha az előtörlesztés a hitelhez csatolt fedezeti biztosításból származik és

• Ha az elmúlt 12 hónapban nem volt előtörlesztés és legfeljebb 200 ezer forintot előtörlesztünk.

A bankunk egyébként köteles írásos vagy digitális formában, előzetesen tájékoztatni minket az előtörlesztés következményeiről, díjairól, ha erről jelezzük ezt feléjük.

Mennyit jelent ez?

Ha egy személyi kölcsönt veszünk alapul, 500 ezer forint tőketartozással, és két éves hátralévő futamidővel, akkor a végtörlesztés a tartozás 1 százaléka, vagyis 5 ezer forintba fog kerülni, ha a törvény szerint maximálisan meghatározott összeget számítja fel a bank.

Jelzáloghiteleknél ennél bonyolultabb, ugyanis a rögzített időszakban 2 százalék, a kamatfordulókor pedig 1,5 százalékos díjat számíthatnak fel nekünk. Ha 5 millió forintos tőketartozással számolunk, akkor a jelzáloghitelünk után 75 ezer forintot fizethetünk, ha nincs jelzáloglevéllel fedezve. 100 ezer forintba kerül viszont, ha a jelzáloglevéllel fedezett kölcsönünket a rögzítés időszaka alatt előtörlesztjük.

Persze, ha 10 milliós végtörlesztéssel számolunk, akkor ez az összeg a duplájára ugrik, így 200 ezer forintot is kifizethetünk a banknak azért, hogy megszabaduljunk a kölcsöntől. Lényeges, hogy ezek a maximálisan elkérhető összegek, a bankok ennél alacsonyabb díjat is kérhetnek, sőt, az is előfordulhat, hogy ingyenes az előtörlesztés egyes kölcsönöknél.

Mennyibe kerül ez az egyes bankoknál?

Összegyűjtöttük, hogy a lakáshiteleknél melyik banknál mennyit fizethetünk az előtörlesztésért:

• Az FHB-nál egyszerűek a szabályok: 22 ezer fix díjon felül az összeg 1,3 százalékát fizethetjük, akár kamatperiódus közben, akár attól függetlenül történik az előtörlesztés.

• Az OTP-nél kihasználják a törvényi maximumot, így 1,5 százalék a díj kamatfordulókor, és 2 százalék, ha rögzítés alatt előtörlesztünk.

• Az MKB-nál a március 21. előtt kötött szerződéseknél 1 százalék a fizetendő, ha kamatfordulókor előtörlesztünk, de két éven belül ingyenesen előtörleszthetünk, ha a tartozásunk kevesebb mint felét fizetjük ki. Akkor is ingyenes az előtörlesztés, ha 1 millió forintnál kisebb az előtörlesztendő összeg és az elmúlt egy évben nem volt előtörlesztésünk. Más a helyzet, ha hitelkiváltásról van szó, ilyenkor ugyanis 14 ezer forint alapdíjon felül 1 százalékot fizethetünk (maximum 2 százalékot). Itt is mentesülünk a díjtól, ha az összeg 1 millió forint alatti. A március 21. után megkötött szerződéseknél ingyenesen előtörleszthetünk.

• A Budapest Banknál érdekes kitétel, hogy 5 millió forint feletti összegnél 5 éven belüli előtörlesztésnél mentesülünk a díj megfizetése alól. A főszabály szerint egyébként a március 21. előtt kötött szerződéseknél 1 százalék, azután pedig 1,5 százalék a díj.

• A CIB-nél minden piaci lakáshitel után 1 százalékot kell fizetnünk, de a díj nem haladhatja meg a 30 ezer forintot. 

• Az K&H-nál a lakáshiteleknél egységesen 1 százalék az előtörlesztési díj.

• A Raiffeisennél 1,5 százalékot fizethetünk, előtörlesztéskor ez nem lehet több 36 361 forintnál, viszont, ha a szerződésünk lezárjuk (végtörlesztünk), akkor 62 333 forintot is fizethetünk.

• Az Ersténél a március 21. után felvett hiteleknél 1,5 százalékot fizethetünk, de ez nem lehet több, mint 150 ezer forint. A korábban felvett kölcsönöknél eltérő szabályok szerint számítják fel a díjakat, a korábbi szabályozások alapján.

• Az UniCreditnél alapvetően felszámolnak egy szerződésmódosítási díjat, éserre jön rá az előtörlesztési díj. A 2008. július 31-ig hatályba lépő szerződéseknél legfeljebb 15 ezer forint, de legfeljebb 1,5 százalék hitelkiváltáskor, 1 százalék pedig egyéb esetben az előtörlesztési díj. Az előtörlesztett összeg 1,5 százalékát (de maximum 175 ezer forintot) fizethetjük hitelkiváltáskor és végtörlesztéskor, illetve 1 százalékot (de maximum 175 ezer forintot) előtörlesztéskor, ha a szerződésünk 2008. júliusa óta lépett érvénybe. Más kondíció vonatkozik viszont a 2015. április 15. után kötött szerződésekre: a fix kölcsönöknél 2,5 százalék a hitelkiváltás vagy végtörlesztés ára, egyéb esetben 1,5 százalékot fizethetünk. Referencia alapú hiteleknél ezek csupán 2, illetve 1 százalékot tesznek ki. A változó kamatozású hiteleknél a kamatfordulókor az alacsonyabb díjszabás (2 és 1 százalék) vonatkozik ránk, ha viszont máskor előtörlesztünk, akkor 2,5, illetve 1,5 százalékot fizethetünk. Az idén március 21. után kötött lakáshiteleknél egyébként az előtörlesztés a törvényi maximumok kihasználásával történik.