Ezekben az ügyekben küldik a magyarokra a legtöbb végrehajtót

A tavalyi évben indított összesen 559 408 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok - tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók - kezdeményezték, és a behajtani kívánt tartozások összege többnyire néhányezer és tízmillió forint között mozgott.

Azzal azonban még mindig kevesen vannak tisztában, hogy a lejárt tartozás vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb és leggyorsabb - 3 millió forint alatt pedig kizárólagos, jogszerű - módja a pénzkövetelés pereskedés nélküli visszaszerzésének.

Tavaly az eljárások mindössze 6,2 százaléka alakult perré, azért mert az adósok részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat, és tíz eljárásból átlagosan hét, összesen 400 ezer ügy került a végrehajtók elé - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából.

Elmaradt rezsidíjak és kifizetetlen telefonszámlák

- nyilatkozta dr. Tóth Ádám, a Magyar Közjegyzői Kamara elnöke hozzátéve, hogy "a szerzői jog megsértésével kapcsolatban is sok fizetési meghagyásos eljárás indult a nyilvános helyeken - például éttermekben, sörözőkben, üzletekben - jogosulatlanul lejátszott zeneszámok miatt."

Az eljárások döntő részét - közel 550 ezer kérelmet - elektronikusan nyújtották be, a szóban vagy papíron előterjesztett kérelmek száma - amelyre jogi képviselővel nem rendelkező magánszemélyeknek és társasházaknak van lehetősége - elenyésző volt.

Sokan vannak azonban azok, akik ismerethiány vagy az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt hagyják veszni a jogos pénzkövetelésüket. Holott 30 millió forintos összeghatár alatt magánszemélyek közvetlenül -ügyvédi közreműködés nélkül-, bármely közjegyzőnél kezdeményezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását, legyen szó vissza nem fizetett magánkölcsönről vagy elmaradt bérleti díjról.

Növeli a fizetési hajlandóságot

A tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem - csupán kérelmezni kell a közjegyzőnél a fizetési meghagyás kibocsátását. Az eljárás egyszerű és gyors, ha a kérelem elektronikus úton érkezik, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy írásbeli kérelmek esetén pedig 15 napon belül kell elbírálnia a közjegyzőnek.

Az eljárás mellett szól az is, hogy a tavaly kibocsátott fizetési meghagyások 88 százaléka néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását, vagy mert nem élt ellentmondással ellene, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon.

Ilyen eljárást 2017-ben közel 400 ezer esetben kértek, azaz tízből átlagosan végül hét esetben indult végrehajtás az adósokkal szemben. Ennek oka, hogy a fizetési meghagyás kézhezvétele önmagában növeli a fizetési hajlandóságot, azaz sok adós nem várta meg, míg végrehajtási szakaszba kerül az ügye, hanem időközben rendezte a tartozását. Előfordul továbbá az is, hogy a hitelező megfeledkezik az ügyről vagy kivár a végrehajtás kezdeményezésével.

2017-ben a fizetési meghagyások mindössze 6,2 százalékából, megközelítőleg 35 ezer eljárásból lett per, mert a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.

Az új szabályok szerint 2018. január elsejétől 3 millió forintnál kisebb összegű pénztartozás esetén perindítás helyett közjegyző bocsáthat ki fizetési meghagyást, 3 és 30 millió forint közötti követelés esetén választani lehet a fizetési meghagyás és a per között, 30 millió forint feletti követelést pedig csak bírósági úton lehet érvényesíteni.