A vendéglátásban sokáig háttérben maradtak azok a képességek, amelyek valójában a siker kulcsai – empátia, figyelem, közösségépítés.
A GKI Gazdaságkutató Rt. 1,047 vállalat bevonása alapján összeállított felmérése szerint meglehetősen egyenlőtlen a kockázati tőkekihelyezések keresleti és kínálati oldala. Míg a válaszadó vállalatok negyede igényelné a kockázati tőkebefektetések által nyújtott előnyöket, a kihelyező társaságok 100 befektetési lehetőségből csupán 2-3 alkalommal döntenek a tranzakció megvalósítása mellett.
Az érem egyik oldala, avagy a vállalati igényekről
A hazai vállalati szférában végzett reprezentatív felmérés alapján [közel 6,000 vállalat] a válaszadó vállalatok [1,047 válaszadó vállalat] egynegyede [250 vállalat] igényelne kockázati tőkét, amelyet - a tőkét igénylő társaságok közel fele [119 vállalat] - a belföldi piaci részesedés növelésére fordítana.
A kockázati tőkét igénylő társaságok egynegyede új gépek beszerzése miatt, 10 százalékuk a külpiacokon való megjelenés, új üzletág elindítása, míg a K+F tevékenység finanszírozása, illetve az innováció megvalósítása érdekében csupán 3 százalékuk fordulna kockázati tőkebefektetőhöz. Ez utóbbi arány meglehetősen alacsony, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a hazai vállalati K+F súlya sem túl jelentős.
Összességében 250 tőkét igénylő vállalat több mint 100 millió dollár értékű kockázati tőkét használna fel, ami vállalatonként átlagosan 120 millió forintot, azaz 0.5 millió dollárt jelent.
A legtöbb tőkét igénylő vállalat a szállítás, a kiskereskedelem, az építési szak- és szerelőipar, a fém és gépgyártás és a vegyipar szegmensekben működik, illetve a foglalkoztatottak alapján a 20 és 500 fő közötti vállalatméret-kategóriákba tartozik.
Az érem másik oldala, avagy a befektetői oldal
Ugyanakkor a befektetők által legkedveltebb iparágak közé a fent felsoroltak közül egyetlen sem tartozik. A befektetők elsősorban a számítástechnikával, a telekommunikációval, a médiával, a csúcstechnológiával, valamint a fogyasztási javakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos iparágakba fektetnének.
Magyarországon az 1995-2002 között befektetett kockázati tőke nagysága körülbelül 1,000 millió dollárra, míg a befektetések darabszáma 600-ra becsülhető. Ugyanakkor csak 2003-ban 300 millió dollár, azaz közel 72 milliárd forintnak megfelelő kockázati tőke várt kihelyezésre.
A kockázati tőkebefektetők véleménye szerint 2005-ig hazánkban további új kockázati tőke megjelenése várható, amelynek nagyságát 300-500 millió dollár közöttire becsülték. A belépő társaságok nagy részét várhatóan az új állami kockázati tőke alapok kezelői teszik ki, amelyek célja a kis- és középvállalkozások piaci lehetőségeinek erősítése lesz.
A láthatatlan kéz, avagy az állam szerepe
Ugyanakkor az államnak a lehetséges beavatkozás kapcsán a következőket kellene mérlegelni: a tőkepiacon azt a rést töltse ki, amely az induló, illetve alultőkésített vállalkozások továbbfejlődését segíti elő, vagy a közép- és nagyvállalatokat segítse a működésük racionalizálásában, illetve piaci terjeszkedésükben.
Míg az előbbi esetben vállalkozásonként jellemzően 10-50 millió forintra lenne szükség a továbbfejlődéshez, addig az utóbbiaknál ez a tőkevolumen vállalatonként eléri a 2-5 milliárd forintot.
A felmérés eredménye alapján az utóbbi finanszírozást a minimum 2-3 millió dolláros befektethető tőkével rendelkező, nagyvállalalati célpontokat kereső társaságok a rendelkezésükre álló tőkevolumen alapján biztosíthatnák, ám a 10-50 millió forint közötti tőkeberuházásokat az early stage alapok sem finanszírozzák.
Igaz ugyan, hogy a cikk elején idézett felmérés eredménye alapján hazánkban minimum 250 vállalkozás igényelne közel 100 millió dollár értékű kockázati tőkét, ám ezzel kapcsolatban a következőkre is érdemes odafigyelni: 100 kockázati tőkét igénylőből (potenciális befektetési lehetőségből) 30 vállalkozás jut át az első rostán és e körből is csupán 10 a tárgyalások szintjéig. A 10 befektetési lehetőségből pedig mindössze 2-3 vállalkozásban valósul meg kockázati tőkekihelyezés.
Felmondás közös megegyezéssel: a közös megegyezés felmondási idő szempontjából mit jelent, a munka törvénykönyve szerint mennyi a végkielégítés közös megegyezés esetén?
Közel a megállapodás a 2026-os minimálbér és garantált bérminimum emeléséről.
Íme azok a karrierutak, amelyek kifejezetten jó fizetést és stabil szakmai jövőt kínálnak a nők számára is.
2024-ben nőtt Magyarországon a hosszútávú munkanélküliség aránya, melyért főként a hazai régiós különbségek okolhatók.
Megérheti logisztikai területen dolgozó ügyintézőnek lenni, ugyanis a munkakör olyan előrelépési lehetőségeket kínál, amikben a vezetők bőven 1 millió forint felett keresnek.
Piaci munkát vállalt Novák Katalin, így a volt államfőnek immár nem folyósítják a havi 5,7 milliós "elnöki nyugdíjat".
Több mint 10 százalékkal csökkent a meghirdetett ügyfélszolgálati állások száma tavaly óta – derül ki a Profession.hu elemzéséből.
A 19-29 év közötti dolgozók 50 százaléka stabilnak érzi a munkahelyét, a fiatalok 43 százaléka szerint meg is becsülik a munkahelyén.
Sokan érdeklődnek az új „Óvodai nevelő” technikusi képzés iránt, amely érettségi után közvetlenül óvodapedagógusi munkát és akár bruttó 640 900 forintos kezdő fizetést kínál.
Figyelemre méltó, hogy a támogatási szerződés nem tartalmaz új munkahelyek létrehozására vonatkozó előírást, csak a meglévő állomány megtartását.
A szakszervezeti vezető jelezte, hogy újabb tiltakozó akciókat terveznek
A tervezettől drasztikusan elmaradó gazdasági növekedés és a magasabb inflációs szint miatt a várható emelések mértéke jelenleg bizonytalan, most is zajlik a béralku.
Egyre több magyar állás kerül veszélybe az automatizáció miatt. Megmutatjuk, mely munkakörök tűnhetnek el 2034-ig – és hol maradhat esély a dolgozóknak.
A tudásalapú önkéntesség nemcsak a nonprofit szervezeteknek jelent értéket, hanem a vállalatoknak is komoly versenyelőnyt biztosít a tehetségekért folyó versenyben.
Egy hétig feküdt a kórházban az ajkai erőmű dolgozója, végül a szervezete vasárnap feladta a küzdelmet. A cég közleményt adott ki az ügyben.
Döbbenetes, de igaz: vásárlóerő-paritáson számolva egy bécsi Lidl-eladó gyakorlatilag annyit keres, mint egy budapesti dolgozó.
2600 eurót, azaz napi árfolyamon átszámolva közel 1 millió forintot ér az ausztriai raktáros fizetése.
FRISS HÍREK
Több friss hír
06:04
HR BLOGGER
hrdoktor | 2025.11.18 07:27
Az ötvenes éveikben járó férfiaknál gyakran fordul elő a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás. Mielőtt...
legacykft | 2025.11.15 09:09
Van valami egészen különleges abban, amikor megtapasztaljuk, hogy egy közösség valóban megtart. Ez a...
kovacstunde | 2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
laskainelli | 2025.11.13 08:15
Sokan élik meg azt a frusztráló érzést, hogy a párkapcsolatuk mintha egyhelyben toporogna. Nincs nag...
vezetoi-coaching | 2025.11.06 13:37
Guys, plagizáltam… már ez is baj, de pláne, hogy nem is tudom, hogy történt… Oltári gáz. Ezt a damag...
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
2025. november 22.
2025. november 21.
2025. november 21.
Ajánlatunk
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.
HRCENTRUM legolvasottabb
KONFERENCIA
Tovább
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum | 2025. november 22. 07:01
Pénzcentrum | 2025. november 22. 06:04
Agrárszektor | 2025. november 22. 05:58