Befektetési alapok 2004-ben: a jó teljesítmény ellenére sem vették a részvényalapokat

Számításaink szerint a nyilvános alapokban kezelt vagyon a tavalyi év végén 1,025 mrd Ft-ot tett ki. Ez 197 milliárd forinttal magasabb, mint 2004 szeptember végén volt. Míg az első félévet a vagyonvesztés jellemezte, addig a második félévben már érezhető volt némi élénkülés. Ebben meghatározó szerepet játszott a kedvező tőkepiaci környezet: a nyár végén tartós hozamcsökkenés indult, a tőzsdei árfolyamok szintén meredeken emelkedtek (BUX- csúcsok).

A nettó eszközértékek alakulását típusok szerint értékelve látható, hogy a legjelentősebb bővülés a harmadik negyedévben a kötvény alapoknál volt. Ugyanakkor jól megmutatkoznak a korábbi kedvezőtlen szakaszok is, ugyanis éves szinten még mindig csökkent a vagyontömeg. A pénzpiaci alapok növekedése viszonylag stabil, de összméretük a kötvény alapokétól továbbra is elmarad.

Ha a vagyonváltozást az árfolyamváltozással korrigáljuk, akkor a nettó vásárlások illetve visszaváltások volumenét kapjuk. Számításaink közelítő értékeket tartalmaznak. Az alábbi táblázatból két elemet emelnénk ki. Az egyik, hogy a részvénypiac kitűnő teljesítménye ellenére alig volt vásárlás a negyedik negyedévben. A másik, hogy a nemzetközi alapok annak ellenére is megőrizték népszerűségüket, hogy a forint jelentősen erősödött a dollárral és az euróval szemben. Itt utalni kell arra, hogy a nemzetközi vegyes alapok között szerepeltettük a garantált alapokat, melyekből számos indult az elmúlt egy évben.

A típusok vizsgálata után térjünk át az alapkezelők pozíciójának változására. A domináns szereplő továbbra is az OTP. Bár piaci részesedése a tavalyi utolsó negyedévben emelkedett, továbbra is jelentősen elmarad 2003 végi részesedéséhez képest. A Budapest Alapkezelő kicsit hátrább csúszott, az elmúlt időszak nagy nyertese az Erste volt (részben a Postabank akvizícióhoz kapcsolódóan). A K&H Alapkezelő relatív piaci pozíciója bár az utolsó negyedévben valamit romlott, éves szinten javult. Az indított garantált alapok a K&H tevékenységének egyik sikertermékei voltak.

Az állományi illetve pénzáramlási adatok vizsgálata után térjünk át a hozamokra. Ha a piacot nézzük látható, hogy szinte minden hazai szegmens számára kedvezőek voltak a körülmények. A forint mind az euróval, mind a dollárral szemben erősödött, ami erősen rányomta a bélyegét a nemzetközi alapok teljesítményére.

A típusok hozamait vizsgálva magasan a részvény alapok teljesítettek a legjobban. A 16% feletti negyedik negyedéves BUX emelkedés erősen tükröződött az egyes alapok hozamaiban.

A hozamesés a kötvényalapok teljesítményét dobta meg. A 2003-as kedvezőtlen időszak után így az utóbbi alaptípus iránti bizalom ismét nagymértékben javult. Az ingatlan alapokra továbbra is viszonylag kiegyensúlyozott teljesítmény, stabil hozam jellemző. A nemzetközi alapok teljesítményét az erősödő forint rontotta.

Végül nézzük meg, az adott típusokon belül kik voltak a legjobban teljesítők. Az alábbi táblázat a TOP 3-kat tartalmazza.